Ugrás a tartalomra
A vágyaink hierarchiába vannak szervezve. Vannak fontos vágyak, kevésbé fontosak, és egyáltalán nem fontosak. Erre a hierarchiára nagyon kell vigyázni. Ha teljesítek egy magas szintû vágyat, és elhanyagolok egy kevésbé fontosat, akkor semmi baj. Felelős vagyok, minden rendben. De ha egy fontos vágyat elhanyagolok, mert egy kevésbé fontos vágyat teljesítek, azt hanyagságnak hívják.
Kapcsolódó idézetek
-
A kérdés nem az, hogy vannak-e vágyaink, hiszen hogyne volnának. Életre, szeretetre, biztonságra és boldogságra vágyunk. Vágyunk arra is, hogy gondunkat viseljék. A nagy kérdés azonban az, hogy hogyan kezeljük a vágyainkat. Mit teszünk szükségleteink kielégítése érdekében? És hogyan kezeljük csalódottságunkat, ha ezek a vágyaink nem teljesülnek.
Daniel Gottlieb
-
A vágyaink végtelenek. Rengeteg vágyunk sosem elégül ki. Az élet senkinek sem ad meg mindent. A felszínes, főleg a rendezetlen vágyaink sóvárgóvá és kielégületlenné tesznek minket. A vágyainktól nem szabadulhatunk, de megtanulhatunk szabadon vágyakozni. Szabadon vágyakozni az tud, aki eljutott a legmélyebb vágyaihoz, amelyeknek a megélése nem sóvárgóvá, hanem értékessé tesz minket.
Pál Ferenc
-
Függőség az, amikor tudjuk, hogy boldogsághiányunkat olyasmivel enyhítjük, ami más hiányérzetet generál; egyre több kell belőle, ezért nehéz kordában tartani. Ha nem sikerül, teljes mértékben eluralja életünket, ha nem kaphatjuk meg, minden egyéb vágyunkat fölülírja.
Erőss Zsolt
-
A vágyak nem azonosak a kívánságokkal. A kívánságban van akarat, tett és tudás; amit az ember valóban kíván, azt meg is teszi. Ha valamire vágyunk, de nem tesszük meg mindazt, amire a vágy teljesüléséhez szükség lenne, ez azt jelenti, hogy noha vágyunk rá, valójában nem kívánjuk a dolgot. Az igazi kívánságok tehát mindig teljesülnek, mégis rendszerint olyan közérzettel élünk, mintha minden a vágyaink ellenére történne.
-
Minden jó kapcsolatban van egy vágyakozó és egy elfogadó. (...) Az egyik vágyakozik valaki után, aki felette áll, a másik pedig elfogad valakit, aki rangján aluli.
-
A vágyak nagyon veszélyessé is tudnak válni. Eltompítanak higgadtságot, kimértséget, józanságot. Jól tudjuk, a vágyainkat képtelenség elûzni, bekúszik észrevétlenül a gondolatainkba, és követeli jussát. Időnként védekeznünk kell, ellenszegülni, de könnyû ezt mondani! Vajon hogyan lehet kordában tartani azt, ami kérlelhetetlenül helyet követel magának az életünkben?
J. J. Stalter
-
Az ember uralkodik a vágyai fölött. Más vágyakat kovácsol magának belőlük. Olykor engednünk kell, ha azt akarjuk, hogy az élvezetünk valódi legyen, és csak az igazi élvezet kísért minket azután is, hogy már letûnt.
-
Ha az ember sokáig vágyik valamire, egy idő után már nagyon nehéz nem vágyni rá; úgy értem, ráébredni és elfogadni, hogy már nem arra vágyunk, hanem másvalamit szeretnénk.
Javier Marías
-
Minden, amit fontosnak tartunk, valójában nem az, az igazán fontos dolgokról viszont nincs elég időnk gondolkodni. Az egész életünk elmúlik anélkül, hogy eltûnődnénk a nagy és egyszerû dolgokon, mint magány, sóvárgás, vágyakozás és halál.
Ámosz Oz
-
Vannak dolgok, amelyek hatalmasabbak, mint a vágyak. És nekünk alkalmazkodnunk kell hozzájuk, akár tetszik, akár nem. Idővel az ember ezt érzi és megtanulja. Megtanítja rá az élet.
Erich Kästner