A való világban a népek azoknak a nevét ismételgetik, akik híresek - a főiskolán azokét, akikről a kutya se hallott.

Kapcsolódó idézetek

1. Annyi embert ismerünk az újságokból! Mindenki áhítatos tisztelettel bámulja őket. Nem látszik rajtuk, pedig komplett hülyék. Én tudom. Meglepődne, ha sejtené, mekkora hibát követett el egyik-másik nagykutya. Agatha Christie
2. Ilyen a világ: mindenki úgy beszél, mintha mindent tudna, és ha van merszed kérdezősködni, kiderül, hogy nem is tudnak semmit. Paulo Coelho
3. Az ember részben azért jár főiskolára, hogy megtanulja: mindaz, amiben egész életében hitt, nem igaz, és semmi sem az, aminek látszik.
4. Mindenkit "kedvesem"-nek szólítok, mert nem emlékszem a nevükre. Gábor Zsazsa
5. A nagy elmék arra tanítanak, hogy a fény igazából nem fény addig, amíg meg nem figyelik. Ugyanígy nincs semmi szégyen egy történetben, amelyről senki sem tud.
6. A való életben az emberek körülbelül minden harmadik szava hazugság. Márpedig a szokás nagy úr.
7. Mindenkinek vérében van az oktatás, pedig csak arra taníthatjuk az embereket, amit nem érdemes tudni. Jane Austen
8. Miután az ember híres lesz, nem kell sok idő, hogy felbukkanjon valaki, aki mellette ült az iskolapadban. Frank McKinney Hubbard
9. Olyan emberekkel vagyunk együtt, akikről azt hisszük, mindent tudunk, holott egyáltalán nem ismerjük őket. Donato Carrisi
10. Az emberek megváltoznak, de elfelejtik erről tájékoztatni a többieket. Lillian Hellman