A változtatás első három fázisa - a kimondás, az elfogadás és a befogadás - valójában az élet összes területére kisugárzik, mert a kihívásainkat csak így tudjuk jól megoldani. Lehet mindehhez ösztönösen is hozzáállni, de mindebből hiányozni fog a tudatosság.

Kapcsolódó idézetek

1. Az első lépés, hogy bármin is változtass, tudni és elfogadni, hogy az a te választásod eredményeként olyan, amilyen. Ha nem tudod elfogadni a saját személyes szinteden, akkor próbáld meg annak a megértésével, hogy mindannyian egyek vagyunk. Ezután teremtsd meg a változást, nem azért, mert az a bizonyos dolog rossz, hanem mert már nem fejezi ki pontosan azt, aki vagy. Neale Donald Walsch
2. Ha valamit akarsz és megvágysz, létrejövetelének három állomása van: az első a megtermékenyítő gondolat, a második a befogadás alázata, a harmadik a megvalósításhoz szükséges hosszú és küzdelmes kihordási folyamat. Müller Péter
3. A tudatosság az első lépés a változás irányába. Amíg nem tudjuk, mivel állunk szemben, nem fogunk tudni segíteni magunkon. (...) Önismeret és éntudatosság nélkül az egész csak hiábavaló küszködés.
4. Ahogyan változnak a dolgok, úgy mi is képesek vagyunk velük változni és elfogadni a körülöttünk lévő világ és önmagunk folytonos változását. Ha ezt valaki elfogadja, az persze sok esetben úgy tûnik, mintha újrakezdés lenne, de alapvetően egy folyamatos változás, amiben benne vagyunk. Kollár-Klemencz László
5. Folyamatosan fejlesztenünk kell magunkat. Majdnem minden percben, mert a világ egy pillanat alatt változik és nincs idő hátrafelé tekintgetni. Néha a változást ránk erőltetik. Néha véletlenül történik. De a legtöbbet mi okozzuk. Nekünk állandóan új ötletekkel kell előjönnünk, hogy helyrehozzuk magunkat. Ezért változunk. Alkalmazkodunk, újrateremtjük saját magunkat. Csak biztosaknak kell lennünk benne, mert ez a javulás első lépése.
6. Elfogadni annyit tesz, mint ellenállás nélkül, nyugodtan átadni önmagunkat a pillanatnak. Mivel mindenkiben benne van a teremtő erő, így bármit meg tudunk változtatni, ha hiszünk önmagunkban. Robert Lawson
7. Az elfogadás annak felismerése, hogy a dolgok megváltoztak, és már semmi nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Így találjuk meg magunkban az erőt, hogy továbbmenjünk.
8. A tudatos élet azt jelenti, hogy megszüntetem a "majd lesz valahogy" jellegû sodródást. Akkor nemcsak úgy "vagyok", hanem akkor már élek. De ehhez szükséges az elfogadás. Mihelyt elfogadom, hogy ember vagyok és hibázhatok, abban a pillanatban a regenerálódás nagyon gyors, mert megbocsátok magamnak. Elfogadom, hogy hibázhatok. Elfogadom, hogy tévedhetek. Elfogadom, hogy meghalhatok. Elfogadom, hogy nélkülem is megy tovább a világ. Felismerem, hogy hibázhatok, rossz döntéseket hozhatok, kiránthatom magam alól a szőnyeget - és akkor mi van? Semmi. Nem kapok büntetést, csak szembenézek a következményekkel. Csernus Imre
9. Az igazi változás nehéz beszélgetésekkel kezdődik. Szembe kell néznünk a valósággal, ha jobbá akarjuk tenni. Persze pár ember nem válthatja meg egy csapásra a világot, de kezdetnek jó. Mert erről szól a haladás: kis lépésekről, melyek forradalmi változást hozhatnak.
10. A változásban van jó és rossz is. A boldogság hamar elmúlik, de a csalódásból és a kellemetlen tapasztalatokból tanulunk. Így növünk fel, így választunk magunknak hivatást és társat, így éljük le az életünket olyan környezetben, amilyet megalapozunk magunknak. Ezt döntések árán érjük el, hiszen minden apró cselekedetünket döntések alapozzák meg.