A világ is ilyen, statikus, meg szimmetrikus, meg rendszere van, s a vers tulajdonképpen ennek a tükrözése.

Kapcsolódó idézetek

1. A vers a Föld útja a Nap körül. A vers a mindenütt folytonos, de sehol sem differenciálható függvény. A vers változó irányú, egymást inverz transzformációsorozatokkal beburkoló erőterek viaskodása egy telítetlen kontinuumban. A vers olyan, mint egy roló, mint egy ablakredőny, amelynek lécei a verssorok, átsüt közöttük a fény, s a roló mögött ott áll a költő és szárítkozik. Szőcs Géza
2. A világ már csak ilyen: ellentétes erők folyton változó egyensúlya tartja össze. Mérő László
3. A természet maga a megtestesült harmónia, a természet egy ritmikus szimfónia. Osho
4. A világ változik, és a változás maga az élet. On Sai
5. A versbe öltöztetett szó részben már maga is muzsika. Pjotr Iljics Csajkovszkij
6. A muzsika már csak ilyen, megszépíti a világot, megkönnyíti a szívünket, magával ragad, meghat és megnyugtat. Mészöly Ágnes
7. A valóság ugyanaz. Ami van, az van. Mégis, ahogy a mesében, az ember így is, úgy is értelmezhet valamely helyzetet. Jorge Bucay
8. A vers - az a belső valóság. A vers szabad, szürreális képzetek egymásutánja, amelyet a valóság a költő tudata alatt életre hív. Látási és hallási asszociációk sora. És az olvasónak alá kell vetnie magát ezeknek az asszociációknak (...) akkor érti meg őket. Karel Capek
9. A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani. Egyetlen pont, melyben benne csillog a világegyetem, mint pupillán a könny. Gyurkovics Tibor
10. A gondolat, az érzelem és a zene ugyanaz.