A világban úgy bolyongok, mint a vízcsepp, Mely más cseppet kutat a tengeren, Beleesik, hogy társát megtalálja, S keres, amíg maga is elvegyül.

Kapcsolódó idézetek

1. Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen szürke kis parányok mind, mindannyian. Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyû óceánban. Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, keresünk újra tovább. Wass Albert
2. Az élet olyan, mint valami folyó: rohanó, lüktető víz, emelkedik és alázuhan és keskeny szorosokon, örvényeken, szirteken keresztül keresi az útját a távoli tenger felé. Minden ember szereplője a történetnek. Az egyik élet találkozik a másik élettel, aztán tovább folyik. Alig egy-egy pillanatra találkoznak - és a folyó folytatja végtelen útját a távoli tenger felé.
3. Üres poharakban keresem cseppnyi részeid, de sehol sem talállak téged, csak akkor, ha jössz, ha itt dobogsz, s ölelésed, csókjaid tengerében fürödhetek újra meg, mint ki nem tudja, hogy a holnap mit is hoz.
4. A szerelem olyan, mint egy folyó. Új utat vág magának, ha akadályba ütközik.
5. Az élet is egy (...) bújócska. Hétmilliárd ember bújócskázik; várja, hogy rátaláljon valakire, várja, hogy rátaláljanak. Anyák, apák, szeretők, barátok ugyanazt az egyetlen, kozmikus bújócskát játsszák - közben rátalálnak önmagukra, másokra, eltûnnek, majd megjelennek, mint az égen vándorló, újra meg újra felbukkanó csillagok.
6. Az ember olyan, mint a felhők odafent. Úsznak az égen, találkoznak egy másik felhővel, aztán majd kiderül, hogy mi lesz velük. Eggyé olvadnak-e, vagy úsznak tovább külön-külön az ég vizében. Leslie L. Lawrence
7. Akik szeretik egymást, keresik egymást. Ha a szél kétfelé fújja őket, térden is visszamásznak egymáshoz. Ha tengert vetnek közéjük, a lelküket küldik által a tengeren: levélben találkoznak. Gárdonyi Géza
8. A magány olyan, mint a tenger hullámai: váratlanul átcsap rajtad, és elborít, de mire észreveszed, már el is tûnt, és ez ismétlődik újra és újra.
9. A sors úgy rángatja az embereket, mintha marionettbábuk volnának. Ha úgy tartja kedve, külön utakra küldi az egymást keresőket. De talán azért, mert fontosabb feladat vár rájuk, mint hogy egymást megtalálják.
10. A szerelem olyan, akár, akár a tenger, Hogy csordultig van telve szerelemmel, Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren, Hogy amíg álmodsz, az ő szemében Ringunk mi ketten. 30y