A vonuló katonát éppúgy körülveszi, korlátok közé szorítja és viszi az ezrede, akár a tengerészt a hajója. Akármilyen messzire jut is, akármilyen különös, ismeretlen és veszélyes szélességekre vetődik is, mindig és mindenütt ott vannak körülötte ugyanazok a bajtársak, ugyanazok a sorok, (...) - és ugyanazok a feljebbvalók; mint ahogy a tengerész körül is mindig és mindenütt ugyanaz a fedélzet, ugyanazok az árbocok, ugyanazok a hajókötelek vannak.

Kapcsolódó idézetek

1. Menetelés közben a katona épp úgy körül van véve, körül van határolva, és le van nyûgözve az ezrede által, mint a tengerész a hajója által. Bármilyen messzire jusson is el, bármilyen furcsa, soha sem látott és veszedelmes pontra kerüljön is, mint a tengerészt mindig és mindenütt hajójának ugyanaz a födélzete, ugyanazok az árboczai és alattsága, úgy őt is mindig és mindenütt ugyanazok a bajtársak, (...) és ugyanazok a fölebbvalók veszik körül. A katona ritkán kíváncsi arra a pontra, a melyre a hajója került; de az ütközet napján, Isten tudja, honnan és hogyan, a katona erkölcsi világában is megszólal egy valamennyiökre nézve szigorú hang, melyből ki-kicsendül valami ünnepélyes és elhatározó eseménynek a közeledése és szokatlan kíváncsiságra hangolja őt. Lev Tolsztoj
2. A katona a mellette állóért harcol, és azért harcol, aki nem tud állni többé. Harcol, hogy másnak legyen lehetősége elérni valamit.
3. Minden katonában ott van az ember is, a magánéletével, mindazokkal, akiket szeret, az egész életével. És minden összetört életútért felelős az a világ, amely nem képes többre, mint szenvtelenül nézni. Oliviero Toscani
4. A tengerész kikötőből kikötőbe tart, és a végtelennel utazik. A tengerész ismeri a csillagok járását, ezért bárhol jár a világban, az égre tekint és kiolvassa helyét a térképen.
5. Elengednélek, visszahívnálak, nagy vízben vetnék neked ágyat s fáradhatatlan tengerészed, kezemmel körülhajóználak. Amerre mennél, mennék utánad. Csoóri Sándor
6. Katonák mennek... az utcán, a sáron...! Holnap már messze, idegen határon, Még onnan is tovább... mindegyre távolabb... Hol egy erőszakos, kegyetlen úr fogad S e hős rohanókat csöndességre inti... Ó, férfiak: Asszony nem tud úgy halni, mint ti!
7. Akár a hajó, amely a kikötőben állt, és pallók kötik a szárazföldhöz, én is úgy kötődtem a családomhoz, a hazámhoz, sőt számos szokásunkhoz is (...). De ahogy a hajó legénysége is fölszedi a horgonyt, és lassan, de biztosan távolodni kezd a parttól, én is elvágtam a kötelékeket, amelyek az általam ismert világhoz rögzítettek. Rahaf Mohammed
8. Az ember sohasem sebezhetőbb a csatában, mint menekülés közben. (...) A menekülő ember olyan a katonának, mint vadásznak a sebzett állat. Csak még vérszomjasabbá teszi. George R. R. Martin
9. A háború olyan, mint valami meredek helyre való felkapaszkodás: a győzelem ott van a csúcson, így hát ők csak mennek, nem elmélkednek hiába az út elkerülhetetlen nehézségeiről, nem okoskodnak ravaszul. Tulajdon érzéseik háttérbe szorulnak, most az a fő, hogy elérjék a csúcsot bármi áron is! Meg-megcsúsznak, lezuhannak, elesnek, de megint felállnak, és mennek tovább. Az ördög se tudná megállítani őket! Beszakad a körmük, majdhogy el nem véreznek, de beveszik azt a magaslatot. Ha négykézláb is, de felmásznak a csúcsra! Mihail Solohov
10. Azért férfi a férfi, azért katona a katona, hogy tûrjön és elviseljen mindent, ha úgy kívánja a szükség. Mihail Solohov