Abba ugyan nem volt beleszólásunk, hogy születéskor milyen géneket osztottak nekünk, környezetünket talán alakíthatjuk úgy, hogy hatással legyen a génkifejeződés módjára, valahogy úgy, ahogy egy profi pókerjátékos a győzelemig blöfföli magát egy vacak leosztásnál.

Kapcsolódó idézetek

1. A fogantatásunkkor örökölt gének olyanok, mint a pókerasztalnál kezünkben tartott kártyák: a nekünk osztott lapokból kell a legjobbat kihoznunk.
2. A génjeink befolyásolják, hogyan boldogulunk környezetünkben, a környezet viszont hatással van rá, hogy DNS-ünk mely elemei fejeződnek ki, és melyek nem. Viselkedésünkkel és azzal, hogy mennyire hatékonyan tudjuk célirányosan szabályozni a figyelmünket, magunk is alakítjuk azt a környezetet, amely végül visszahat ránk.
3. A gének és a környezet szoros versenytársai egymásnak. Mondhatnánk, hogy arra sodródunk, amerre a génjeink terelnek bennünket, de ez nem jelenti azt, hogy előre meg van írva, hogy ilyen vagy olyan ember lesz belőlünk. Lawrence Wright
4. Valamennyien csupán a véletlen folytán születünk az egyik vagy a másik családba. Sem születésünk helyét, sem neveltetésünk körülményeit nem befolyásolhatjuk. Az egyetlen, amiben szabadon dönthetünk, hogy miképpen akarjuk alakítani az életünket, ha magunk határozhatunk felőle.
5. A kedvezőtlen génkonstelláció nem okvetlenül jelent kivédhetetlen sorsot. Észszerû életvitellel, amibe az egészséges táplálkozás is beleértendő, jócskán befolyásolhatjuk vélt genetikai sorsunkat. Ugyanígy egy kedvezőtlen, oktalan életmóddal megerősíthetünk egy korai, rossz programozást, vagy elronthatjuk szerencsés genetikai adottságainkat.
6. A génjeid önmagukban nem határozzák meg, hogy kivé fogsz válni. Míg a szüleinktől kapott genetikai anyagunk állandó, ma már tudjuk, hogy a génjeink folyamatosan dinamikus kölcsönhatásba lépnek környezetükkel. Sok különböző tényező, például a táplálkozás és a stressz befolyásolja a gének kifejeződését. A génexpresszió egy fontos folyamat, mert jelentős szerepet játszik az egészségünk és közérzetünk alakításában és abban, hogy milyen személyekké válunk.
7. Míg élettársunkat és barátainkat magunk választjuk meg, gyerekeinkkel ez nem így van. Születésük előtt fogalmunk sincs, hogy milyenek lesznek. Remélhetjük, hogy két szülőjük legjobb tulajdonságait egyesítik majd, és félhetünk attól, hogy a legrosszabbakat; de persze a legvalószínûbb, hogy a génkeveredés és később a környezet véletlenszerû hatásai miatt teljesen egyedi kombinációt kapunk, aki senki mással nem azonos. Még legalapvetőbb vonásaira sincs közvetlen befolyásunk, ami tragikusan bebizonyosodik például a testi vagy szellemi hibával születetteknél. Ezeket a zsákbamacskaként kapott apróságokat mégis szereti mindenki, aki gondot visel rájuk. Alison Gopnik
8. Azt, ahogyan ma gondolkodunk, cselekszünk vagy a dolgokat észleljük, nem csupán a génjeink határozzák meg. De nem is csak a gyermekkori élményeinktől függ. Mindezt életmódunkon keresztül változtatjuk meg. Nicholas Carr
9. Nem feltétlenül szabják meg a génjeink és a gyermekkori stresszes eseményeknek a génjeinkre tett hatások, hogy kik vagyunk és milyen a személyiségünk, de a genetika és epigenetika folyamatos nyomás alatt tart bennünket, hogy bizonyos módon viselkedjünk. James Fallon
10. Talán egyszer elfogadjuk azt, hogy az olyan rejtett erők, mint a génjeink, epigenetikai programozásunk és mikrobiótánk, nagymértékben és öntudatlanul képesek alakítani derûs, és kevésbé derûs természetünket. Ha ráripakodunk valakire, hogy szedje össze magát és változtasson, az olyan, mintha egy vak emberrel kiabálnánk, hogy miért nem lát. Az a segítőkészebb hozzáállás, ha támogatást nyújtunk, és bátorítást adunk szakmai segítség kereséséhez.