A gének és a környezet szoros versenytársai egymásnak. Mondhatnánk, hogy arra sodródunk, amerre a génjeink terelnek bennünket, de ez nem jelenti azt, hogy előre meg van írva, hogy ilyen vagy olyan ember lesz belőlünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A génjeid önmagukban nem határozzák meg, hogy kivé fogsz válni. Míg a szüleinktől kapott genetikai anyagunk állandó, ma már tudjuk, hogy a génjeink folyamatosan dinamikus kölcsönhatásba lépnek környezetükkel. Sok különböző tényező, például a táplálkozás és a stressz befolyásolja a gének kifejeződését. A génexpresszió egy fontos folyamat, mert jelentős szerepet játszik az egészségünk és közérzetünk alakításában és abban, hogy milyen személyekké válunk.
2. Nem egyetlen pontosan meghatározható "biológiai ént" öröklünk a szüleinktől. A génjeink rendkívül sok potenciális ént kódolnak, és a szociális - valamint más - körülményeink, illetve azok percepciója közrejátszik abban, hogy végül melyik én lesz belőlünk.
3. Azok vagyunk, amikké a génjeink tesznek. Azokkal a képességekkel rendelkezünk, amelyekkel a génjeink felruháznak. Ezzel indulunk az életbe. Orson Scott Card
4. A gének ugyan "tervrajzként" szolgálnak, de nem változatlanok. Valójában a tudósok azt tartják róluk, hogy rendkívül kiszámíthatatlanok. Kapcsolatba lépnek a környezetükkel, és más génekkel és egyéb molekulákkal is együttmûködnek, hogy utasításokat adjanak a fejlődési folyamatokról. A színházi forgatókönyvhöz is hasonlítják őket, ahol ugyanazok a szavak és színpadi utasítások gyakran nagyon eltérő eredményekhez vezethetnek.
5. A génjeink befolyásolják, hogyan boldogulunk környezetünkben, a környezet viszont hatással van rá, hogy DNS-ünk mely elemei fejeződnek ki, és melyek nem. Viselkedésünkkel és azzal, hogy mennyire hatékonyan tudjuk célirányosan szabályozni a figyelmünket, magunk is alakítjuk azt a környezetet, amely végül visszahat ránk.
6. A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
7. Bármit is kódoltak a génjeinkbe, az önmagában még nem jelent semmit. Az emberi viselkedés sokkal összetettebb ennél. Ugyanaz a genetikai állomány egyéntől és környezettől függően teljesen más eredményekhez vezethet. (...) A hajlam nem egyenlő az eleve elrendeléssel. Mi, emberek sokkal-sokkal többek vagyunk a DNS-ünknél. William Landay
8. Nem feltétlenül szabják meg a génjeink és a gyermekkori stresszes eseményeknek a génjeinkre tett hatások, hogy kik vagyunk és milyen a személyiségünk, de a genetika és epigenetika folyamatos nyomás alatt tart bennünket, hogy bizonyos módon viselkedjünk. James Fallon
9. Képzeljenek el egy kompot, amely egy folyó két partja között közlekedik! A víz egy bizonyos sebességgel folyik és tolja lefelé a hajót. A jármûnek van egy motorja, az hajtja a hajócsavart és a hajót a másik part irányába tolja. Adott tehát két, egymással szemben ható erő. A hajó által követett útvonalat e kettő alakítja. Nem kell fizikusnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja, ha a víz nagyon lassan áramlik, a hajót pedig erős motor hajtja, akkor a hajó szinte nyílegyenesen megy át a másik partra. De ha erős az áramlás, a motor pedig csak erőlködik, a hajó elsodródik és jóval lejjebb éri el a túlsó partot. És persze van egy csomó köztes lehetőség. Nos, a gének és a környezet is így hatnak a magatartásra. Ha a hasonlatban szereplő áramlást a génekkel helyettesítem, a hajómotor helyére pedig a környezetet teszem, körülbelül ugyanezt a mechanizmust kapom. Néha, magatartásunkat illetően, a géneké a döntő szó, néha viszont a környezet hatása az erősebb és cselekedeteinket a kultúra határozza meg. De ahogy egy folyónak mindig van sodrása, a hajómotor pedig mindig kifejt valamilyen teljesítményt, úgy a magatartásunkat is két tényező, a gének és a környezet irányítja.
10. Bizonyos környezeti hatások befolyásolják a gének kifejeződését, és ezek a változások akár öröklődhetnek is. Az ember több mint részeinek matematikai összege. Julian Sheather