Ahhoz (...) hogy valaki a matematika alkalmazása terén ne csak megismételje azt, amit már többé-kevésbé hasonló körülmények között mások megcsináltak, hanem a matematikát alkotó módon alkalmazza olyan célokra, melyekre előtte mások még nem használták, ahhoz neki magának alkotó matematikusnak kell lennie. Megfordítva: az alkalmazásokkal való foglalkozás az elméleti matematikai kutatásnak is ösztönzést adhat és irányt mutathat.

Kapcsolódó idézetek

1. Az elméleti matematikusok önmagáért, a probléma szépségéért vizsgálnak bizonyos dolgokat, azután egyszer csak az ebből születő eredmények forradalmasíthatnak bizonyos alkalmazásokat. A matematikusokat nem szabad egyenként megítélni, mert akkor csak azt látjuk, hogy valami furcsa dologgal bíbelődnek: ha azonban együttesen, egészében vesszük a munkájukat, akkor kiderül, hogy az alapkutatásoknak is előbb-utóbb óriási gyakorlati hasznuk van. Szemerédi Endre
2. A matematikus nem indulhat ki abból, hogy amit éppen csinál, vajon mire lesz jó. A matematikus csak abból indulhat ki, hogy valami szépet, valami fontosat, lényegeset akarok csinálni. Az alkalmazó szempontjából tekintve, a matematikust talán egy csavargyároshoz tudnám hasonlítani, aki tudja, hogy bizonyos fajta csavarokra föltétien szükség van. És akkor ilyeneket gyárt. Nem kérdezi, milyen gépbe vagy milyen épületbe fogják ezt a csavart felhasználni. Alexits György
3. Az elméleti matematika (...) nem azért létezik, hogy azonnali vagy szükségszerûen nyilvánvaló, gyakorlati alkalmazása legyen. Ez pusztán egy kifejezésforma, ha úgy tetszik... az egyetlen dolog, amit bizonyít, az magának a matematikának a szinte végtelen rugalmassága, persze az elfogadott hipotézisek kereteiben definiálva. Hanya Yanagihara
4. A matematikus nem indulhat ki abból, hogy amit éppen csinál, vajon mire lesz jó. A matematikus csak abból indulhat ki, hogy valami szépet, valami fontosat, lényegeset akar csinálni. Alexits György
5. A matematika nem az, hogy képleteket bemagolunk és alkalmazunk. Nem attól leszek a matematikához értő ember, hogy fejből tudom a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ezt a szemléletet nagyon jó lenne letörni, hogy a matematika tanulása ne egy mechanikus dolog legyen, hanem az, hogy gondolkozom, aktív cselekvője vagyok annak, ami történik, nem egy szolgaszerû végrehajtója az elmondott dolgoknak. (...) Gondolkozni örömet okoz. Az egy jó érzés, amikor én jövök rá valamire, sokkal jobb, mint amikor a tanár megmondja.
6. A matematika közösségi tudomány, függetlenül attól, hogy a matematika legtöbb eredményét egyetlen ember érte el egy íróasztal mellett vagy séta közben, esetleg valaki mással vitatkozva. Az alkotónak kell a bátorítás, amíg alkot, s a közönség, akinek eredményeit elmondhatja. Halmos Pál
7. Hajlamosak vagyunk a matematikát hosszú szabálygyûjteményként tanítani. Rendesen meg kell tanulnod és be kell tartanod ezeket a szabályokat, mert különben megbuksz. Ez nem matematika. A matematika azoknak a dolgoknak a tanulmányozása, amelyek egy bizonyos módon adódnak, mert egyszerûen nem lehet másként. Jordan Ellenberg
8. Matematikus, az nem csak egy olyan valaki, aki matematikát tanult, vagy éppen matematikusként dolgozik, hanem olyan, aki a világ szerkezetére kíváncsi. Kőrösi Zoltán
9. A matematika nem szakácskönyv, amelyből kiválaszthatjuk a kívánt receptet. Gyakran új matematikát kell létrehozni. Minden új étel, amit elkészítünk, valamit hozzáad a receptekhez is. Philip Holmes
10. Általában több esélye van valaminek a megvalósulásra, ha kimutatható róla, hogy gazdaságilag kifizetődő, mint ha csupán boldoggá teszi az embert. A matematika belső értékét az emberek általában nem becsülik meg eléggé. Ugyan hogy is tudna a matematika tudása valakit másképp boldoggá tenni, mint úgy, hogy több pénzt juttat a pénztárcájába? Pedig (...) a matematikai ismeretszerzésnek éppúgy lehet örömszerző hatása is, mint bármelyik mûvészeti ág mûvelésének.