Ahogy a gének fehérjéket, úgy agyunk gondolatokat alkot. Más agyak kritizálják ezeket a gondolatokat, melyek küzdenek a túlélésért és a szaporodásért. Csakúgy, mint a gének esetében, a hasznos gondolatok kifejeződnek, a hiábavalók elnémulnak. Minél több agy támogat egy gondolatot, az annál valószínûbben válik a kultúrát átható hiedelemmé.

Kapcsolódó idézetek

1. A gondolatokat át lehet vinni, és azáltal, hogy egyik személyről a másikra visszük át őket, terjedni is képesek. Bizonyos gondolatok - a vallásos hiedelmek, a főzési receptek vagy a tudományos hipotézisek - olyan hatékonyan terjednek, hogy végül hosszantartóan áthathatnak egész népességeket. A kultúrát elsődlegesen és javarészt ilyen fertőző gondolatok alkotják. Dan Sperber
2. Amikor az elme ellenáll az életnek, gondolatok keletkeznek. Amikor valami olyan történik, ami ellentmond egy hiedelemnek, zavar keletkezik. A gondolat nem más, mint az élet öntudatlan reakciója. Dan Millman
3. Testünk a gének eszköze, hogy közvetíthessék és terjeszthessék üzenetüket. Ugyanúgy másolható, mint az a papírlap, amely valamilyen eszme terjesztésére szolgál. A papírt el lehet égetni, az eszmét viszont nem.
4. A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
5. A tudatunkban több egymással versengő rendszer létezik. Versengenek egymással a pozitív és negatív gondolatok, a pozitív és negatív énképek és érzelmek, és a közelítésre vagy távolságtartásra ösztönző késztetések. A pozitív és negatív rendszerek az agy különböző területein szabályozódnak, és az életünk során egymástól eltérően fejlődnek tovább. Ha hagyjuk, hogy a negatív énkép és a pesszimista gondolatok határozzák meg az életünket, akkor folyamatosan azokat az agyterületeket erősítjük, amelyek ezeket a rendszereket aktiválják. Ezzel szemben ha a pozitív gondolatokra, a kedvességre, a megbecsülésre, és a magunk és mások iránti együttérzésre koncentrálunk, akkor az ezeknek megfelelő agyterületek fognak fejlődni.
6. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
7. Az agyunk egy véleményvulkán, amely folyamatosan dobja ki magából a véleményeket és a meglátásokat. Az gyakorlatilag mindegy, hogy a kérdés fontos-e vagy sem, megválaszolható vagy megválaszolhatatlan, összetett vagy egyszerû. Agyunk úgy szórja a különféle véleményeket, mint a gyerekek a konfettit. Rolf Dobelli
8. Az embereknek fel kell ismerniük, hogy gondolataik elsődlegesebbek, mint a génjeik, mert a gondolataink befolyásolják a környezetet, ami aztán alakítja a génjeinket. Bruce Harold Lipton
9. Agyunk meghatározza ugyan gondolkodásmódunkat és tetteinket, de ez fordítva is igaz: gondolkodásmódunk és tetteink is hatással vannak az agyunkra, meg tudják változtatni a mûködését. Anders Hansen
10. Az agyunk úgy épül fel, hogy ugyanúgy viselkedjünk, mint a többiek, ennek minden veszélyével és kockázatával együtt. Extrém helyzetekben ez szuperorganizmusok kialakulásához vezet. Dick Swaab