Ugrás a tartalomra
A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
Kapcsolódó idézetek
-
A gének ugyan "tervrajzként" szolgálnak, de nem változatlanok. Valójában a tudósok azt tartják róluk, hogy rendkívül kiszámíthatatlanok. Kapcsolatba lépnek a környezetükkel, és más génekkel és egyéb molekulákkal is együttmûködnek, hogy utasításokat adjanak a fejlődési folyamatokról. A színházi forgatókönyvhöz is hasonlítják őket, ahol ugyanazok a szavak és színpadi utasítások gyakran nagyon eltérő eredményekhez vezethetnek.
-
Nincsenek egyedülálló gének; a gének sokasága létezik, és viselkedésük attól függ, hogy mi történik a testben. Másképp mûködnek az egyik emberben, mint a másikban. A gének a genetikai demokrácia tagjai.
-
Azok vagyunk, amikké a génjeink tesznek. Azokkal a képességekkel rendelkezünk, amelyekkel a génjeink felruháznak. Ezzel indulunk az életbe.
Orson Scott Card
-
A gének és a környezet szoros versenytársai egymásnak. Mondhatnánk, hogy arra sodródunk, amerre a génjeink terelnek bennünket, de ez nem jelenti azt, hogy előre meg van írva, hogy ilyen vagy olyan ember lesz belőlünk.
Lawrence Wright
-
Nem egyetlen pontosan meghatározható "biológiai ént" öröklünk a szüleinktől. A génjeink rendkívül sok potenciális ént kódolnak, és a szociális - valamint más - körülményeink, illetve azok percepciója közrejátszik abban, hogy végül melyik én lesz belőlünk.
-
Gyakran hallható állítás, hogy az élettartamunk egyharmadát a génjeink határozzák meg. Egy másik harmadát a környezet, az életkörülmények, hogy gazdagok vagyunk-e vagy szegények, hogy dohányzunk-e vagy sem, hogy sokat vagy keveset mozgunk-e stb. A harmadik harmad pedig a véletlen függvénye. De nem szerencsés, ha ezt a három okot mereven különválasztjuk, mintha az egyik betegség genetikailag meghatározott volna, a másik pedig a mi hibánkból következne be, minden mást pedig a körülmények véletlen összjátéka magyarázna. Az, hogy valaki megbetegszik vagy meghal, egy összetett rendszer meghibásodásának következménye, amiben éppúgy szerepet játszanak a gének, mint a környezeti tényezők.
Rudi Westendorp
-
A génjeid önmagukban nem határozzák meg, hogy kivé fogsz válni. Míg a szüleinktől kapott genetikai anyagunk állandó, ma már tudjuk, hogy a génjeink folyamatosan dinamikus kölcsönhatásba lépnek környezetükkel. Sok különböző tényező, például a táplálkozás és a stressz befolyásolja a gének kifejeződését. A génexpresszió egy fontos folyamat, mert jelentős szerepet játszik az egészségünk és közérzetünk alakításában és abban, hogy milyen személyekké válunk.
-
Testünk a gének eszköze, hogy közvetíthessék és terjeszthessék üzenetüket. Ugyanúgy másolható, mint az a papírlap, amely valamilyen eszme terjesztésére szolgál. A papírt el lehet égetni, az eszmét viszont nem.
-
Egyetlen gén (...) nagyon ritkán határozza meg az organizmus valamely pontosan azonosítható részét. Ehelyett valamilyen fehérje felszabadulását határozza meg a fejlődés meghatározott időpontjaiban, egy felfoghatatlanul bonyolult recept alkotóelemét, mely általában hatással van más részek felépítésére, amelyekre viszont sok más gén is hatást gyakorol.
Steven Pinker
-
A hosszú élet titka az életminőségben keresendő. (...) Elsősorban én irányítom az életemet, és nem a génjeim. Én alakítom az életstílusomat, s így a kondíciómat is ellenőrzés alatt tarthatom. A végeredmény pedig több mint kecsegtető; akár tíz (vagy még több) egészségben gazdag évvel meghosszabbíthatom az életemet! Vagyis saját magam dönthetem el, hogyan szeretnék - illetve nem szeretnék - megöregedni.