Akármerre nézünk is, mindenütt az erkölcsileg elferdült tettek következményeivel találjuk szembe magunkat, amelyek hol úgy nyilvánulnak meg, mint erkölcsi elhidegülés, hol úgy, mint erőszak, hol úgy, mint fájdalom és szenvedés. A pszichológusokat felkereső emberek többségénél a lélektani problémát az erkölcsi bukás, és a bûntudat okozza.

Kapcsolódó idézetek

1. A bûntudat tartós szenvedés. Próbálhatsz neki hátat fordítani, de mindig megtalál és elevenen fal fel. Valaki küszködik, hogy megértse, miért van bûntudata, nem hajlandó vagy nem tudja igazolni magában az eredetét. Mások menekülnek a bûntudat elől. Pusztítják a lelkiismeretüket, amíg semmi se marad belőle.
2. A bûntudat tartós szenvedés. Próbálhatsz neki hátat fordítani, de mindig megtalál és elevenen fal fel. Valaki küszködik, hogy megértse, miért van bûntudata, nem hajlandó vagy nem tudja igazolni magában az eredetét. Mások menekülnek a bûntudat elől. Pusztítják a lelkiismeretüket, amíg semmi se marad belőle.
3. Bárkivel megtörténhet. Az ember rájön, hogy valahol elszúrta az életét. Nem szeretik eléggé, netán ő nem szeret eléggé, bárkit és bármit: hitvest, munkatársat, hivatást, napkeltét, az életet olyképpen, miként az zajlik - és a szervezet mindenféle baljós tünettel válaszol a megdöccent léleknek. Vavyan Fable
4. Van olyan ember, aki a döntése következményével csak később szembesül, viszont élete végéig lelkiismeret-furdalás gyötri majd miatta. A lelkiismeret-furdalás pedig, mint tudjuk, a betegségek melegágya.
5. Az adott világban minden oldalról szenvedés fenyeget minket: a testünkből, a külső világból és végül a más emberekkel való kapcsolatainkból is. S nem utolsó sorban önnön pszichénkből, amelyben a bûntudat az egyik legkegyetlenebb hóhérunk. Hankiss Elemér
6. Bûntudat, lelkiismeret-furdalás, megszégyenülés, testi fájdalom, gyász, kudarc, veszteség - mind gyötrelmes tud lenni. Ugyanakkor bármennyire is nehéz elviselni ezeket, mégis utat nyithatnak a megvilágosodás felé: a lelkiismeret, a megbocsátás, az alázat, a vezeklés, a megbecsülés, a hála és a hit felé. Marianne Williamson
7. Mindannyiunknak vannak sérülései, ilyenek vagy olyanok. Hogy is ne lennének? Máskülönben mindenki tökéletes volna körülöttünk: szüleink, testvéreink, szomszédaink. Egyetlen kérdésen múlik majdnem minden: hogyan válaszolunk a lelki sérülésünkre? Bevalljuk-e vagy elnyomjuk? Hogyan határozza ez meg másokkal való kapcsolatainkat? Néhányan bevallják a sérüléseiket, és megpróbálják oldani; mások azzal töltik az életüket, hogy más sérülteknek segítenek; és vannak olyanok is, akiknek egyetlen célja az, hogy minden további egyéni sérülésnek elejét vegyék - bármi áron. Õk a könyörtelenek, akiktől óvakodni kell.
8. A lélek fájdalma nem lehet oly erős, hogy ne találna valamilyen reményre a testben. Ha jobb reményre nem talál, akkor abban mindig megkapaszkodhatik, hogy önkezével veszi végét a testi létezésnek, s ez majd a lelki szenvedés végét jelenti. A testi fájdalomban a bennünket megillető helyre kerülünk a világegyetemben: a forrón pihegő lélek érezheti, milyen fagyosak és lelketlenek vele szemben a mindenek. Nádas Péter
9. A becsvágy, a siker hajszolása, a hatalomvágy okozzák a legtöbb bajt az emberi lélekben. Ha aztán ezek a vágyak kielégülnek, az erőszakhoz, hatalmaskodáshoz vezet. Ha meg nem elégülnek ki - nos, az az igazán rossz, hát erről sokat tudnának mondani a különböző ideggyógyintézetek orvosai! Ezek mind tele vannak olyan emberi lényekkel, akik nem tudták elviselni a középszerûséget, jelentéktelenséget s azt, hogy nem volt semmi befolyásuk a dolgok menetére. Ezért aztán elmenekültek a valóság elől, egyúttal örökre ki is zárva magukat a való életből. Agatha Christie
10. Miért menekülnek az emberek az egyedülléttől? Az miért rossz érzés számukra? Valójában csak akkor rossz, amikor valamit elkövetnek maguk ellen vagy más ellen, és kezdődik a harc. Olyankor ugyanis nincs megállás, megy a fejükben a pörgés, sorjáznak a gondolatok egymás után. Ez a bûntudat, mert amikor önmagadat vagy a másikat megbántod, az bûn. Csernus Imre