Ugrás a tartalomra
Aki elmerül egy könyvben, egyszerûen elfelejt lélegezni. Akár fel is gyulladhat a ház, a könyvbe mélyedő olvasó csak akkor vesz róla tudomást, amikor már a tapéta is lángol.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy égő házban előjön az emberből a hatodik érzék. Nem látsz semmit a füst miatt. Nem is hallasz semmit a tûz harsogó robajától. Nem érhetsz hozzá semmihez, mert akkor véged.
Jodi Lynn Picoult
-
A szöveg kibetûzése, amelyre embertársaink többsége képes, még nem olvasási készség. A legtöbben lassan olvasnak, emiatt aztán unják a szöveget, inkább a tévét kívánják nézni, mert ott a cselekmények gyorsan peregnek, hamar kiderül, hogy a csúnya, szemüveges, öreg nő unokaöccse a gyilkos, a betûzve olvasott regényben meg lassan derül ki, ezért unalmas. Egyetlen előnye a könyvnek, hogy előre meg lehet nézni a végét, és akkor el se kell olvasni az egészet.
Csányi Vilmos
-
Ott, ahol a könyveket égetik, előbb-utóbb embereket is égetnek.
Erich Kästner
-
A tûz hevében könnyen téved az ember.
Lev Tolsztoj
-
A gyermek, ha túljutott az ábécéskönyvön, azt hiszi, hogy tud olvasni, hiszen kibetûzi az üzletek cégtábláit, az újságok címeit és minden szót, minden mondatot, ami a szeme elé kerül. Azt képzeli, ha elmenne egy könyvtárba, fel tudná fogni az ott sorakozó könyvek értelmét. De ha megpróbálná elolvasni őket, hamarosan rájönne, hogy a "mechanikus olvasás" semmit sem ér, otthagyná a könyvtárat, és visszamenne az iskolába.
Maria Montessori
-
A magasban minden olyan, mintha égne a ház, de az a ház az ember maga, és az égvilágon minden olyan lassú, vontatott ütemben történik körülötte, hogy nem tehet mást, mint hogy tétlenül szemléli, miként ég porig az építmény.
Conrad Anker
-
Nagyon izgalmas, ha az ember könyvét tömegek olvassák. De az ember, miközben százzal siklik egy óriási hullám hátán lefelé, könnyen megfeledkezhet róla, hogy ha nem ördögien ügyes, a következő pillanatban újabb meglepetés érheti: a másik hullám átcsap a feje fölött, s ahogy jöttünk, olyan nyomtalanul tûnünk el a hullámvölgyben.
Richard Bach
-
Ha értené, hogy egy író hogyan gondolkodik, elvesztené az olvasás örömét.
-
Azt hiszed, ismered a halált, pedig nem. Addig nem, amíg nem láttad, igazán nem láttad, és a halál bekúszik a bőröd alá, és benned él. Azt is hiszed, hogy ismered az életet. A dolgok szélén állsz, és figyeled, ahogy elmennek, de nem éled meg. Nem igazából. Csak egy turista vagy, egy szellem. És aztán meglátod. Tényleg meglátod. És az élet bekúszik a bőröd alá, benned él, és nincs kiút. Semmi sincs, amit tenni lehet, és tudod mit? Ez jó. Ez egy jó dolog.
-
Van olyan, mint amikor olvas az ember: megvilágosodsz, ledöbbensz, elgondolkodsz és letörsz, míg körülötted mindenki éli az életét, te pedig mások képzelt életét éled meg, de azt is csak fejben.
Zakály Viktória