Ameddig a vállad íve bírja, vigyázz minden virágtalan sírra, vigyázz minden társtalan magányra, füstre, fényre, ember-glóriára. Aki árva arccal sír az égre, takarj szelíd álmot a szemére. Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni: valakinek embernek kell lenni.

Kapcsolódó idézetek

1. Sosem vagy egymagad, csak túl kicsinyke vagy, várj, míg felkel majd a nap. Tudod, nincs mennyország, de minden síron nő virág. Várj, míg felkel majd a nap. Ezért együtt leszünk, míg végtelen az éj. Együtt, míg a nap utoljára kél. Együtt mondjuk annak, ki még fél: te csak várj, míg felkel majd a nap. Demjén Ferenc
2. Néz égre, földre, s nem tanál Segélyt, mivel neked Szolgálna; s búd hulláminál Nyugtatná érzeted. De mégis nyúgodj édesem! Majd én a percet ellesem, Midőn örömmel szolgálok neked, Hogy fölviditsam kintelt életed.
3. Meddig bírod majd, a viharban most el ne tévedj, Van kiút, a bezárt szív, míg nyughatatlan, Álmodj úgy, most fedezd fel, mi a lelked mélyén Lángra gyújt, Csak fogadd el, és élj pont úgy.
4. Maradj ember, Õszinte tiszta fejjel, Tanulj meg élni, Adni is, nem csak kérni, Így leszel halhatatlan. Road
5. Ne sírj kedves, ne nézz hátra, ölelj engem utoljára! Ölelj engem két karodba, úgy, mint régen. Minden könnycsepp egy-egy csillag fenn az égen. Kormorán
6. Ha szeretsz, vigyázz magadra! Szemben úszol az árral, s a világgal szembe mész. Szeretni manapság annyit jelent, hogy lángot gyújtasz a szélviharban. A tüzet meg kell óvni, mert elfújja a szél. Napról napra újra kell éleszteni - elsősorban saját magadban. Müller Péter
7. S ne félj te sem, ne fuss előlem, Inkább csittítsd a szenvedést, Csukott szemmel szoríts magadhoz, Szoríts merészen, mint a kést. Pilinszky János
8. Csak látni ne kelljen, csak nézni édes arcát, mellén mint hegedû, ne kelljen heverni, karjában csillapodni az őrjöngés után, elviselni gyöngéd ujja vonulását, míg fölsikoltanak az elragadtatástól és sírni kezdenek a vékony húrú, boldog idegek. Mint kőedény állni inkább szeme sugarát, vakon a változásra, szerelem múlására hidegen. Csak érezni ne kelljen, látni, látszani, emlékezni, hallani, hogy sír a másik is, vonít, míg játszik, míg ölel, míg meghal egyszer. Takács Zsuzsa
9. A szeretetben légy a nap, barátságban és testvériségben az áradó folyó. Vétkeidben a sötét éjszaka, alázatodban a világos ég, haragodban a halott. Légy minden, ami vagy, anélkül, hogy lássalak, valójában ki is vagy.
10. Büszkén s titkon viseld fájdalmidat: Hadd irígyelje sorsod, aki lát; Ne tárd fel kebled, oh hölgy, senkinek, Hogy lássa a bánat ben-tört nyilát. Tompa Mihály