Amennyire képesek vagyunk felismerni, az emberi létnek az az egyetlen értelme, hogy világosságot gyújtson a puszta létezés sötétségében. Sőt feltételezhető, hogy amiképpen a tudattalan hat ránk, ugyanúgy hat tudatunk gyarapodása is a tudattalanra.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember megszületik és él - ennyi a bizonyosság. Néha úgy érzi, hogy valamilyen erő hordozza, néha, hogy elhagyja. Létének alapjait nem ismeri. Életének valószínûleg csak annyi az értelme és feladata, hogy némi fényt gyújtson a létezés sötétségében, fényt - akármilyen picit is - vigyen a kapcsolataiba, s egy kis melegséget. Popper Péter
2. Az emberfeletti lét intenzitását és önnön létünk semmiségét éljük át a szépség vakító fényében. Hasonlóképpen azt is mondhatnánk, hogy valami végső és örök harmónia lobban fel a szépségben, harmónia, amely hirtelen rádöbbent saját világunk nyomorúságára és létünk fájó mulandóságára. Hankiss Elemér
3. Létezésem értelme az, hogy az élet kérdést tett föl nekem. Vagy fordítva: én magam vagyok a kérdés, amelyet a világhoz intéztek, és föl kell mutatnom a magam válaszát, különben csupán a világ válaszára hagyatkozhatom. Ez az a személy fölötti életfeladat, amelyet csak kínkeservesen valósíthatok meg. Carl Gustav Jung
4. Semmi értelme nincs a létnek. Kizárólag az egyén, aki már egyszer megszületett, az, aki értelmet tud adni a létnek. Beleélni csak úgy a világba... annak végképp nincsen értelme. De ha énnekem van egy olyan célom, hogy más embernek hasznára lehetek, akkor van értelme, és csak akkor van értelme.
5. Ha létünknek csak egy isten adhatna értelmet a túlvilági örök boldogság felkínálásával, akkor valóban nem lehetne más célunk, mint hogy parancsai szerint élve ezt elnyerjük. A valóság ezzel szemben az, hogy az életnek csak egyetlen célja van: az élet fenntartása, és ezen túlmenően önmagában nincs más értelme. Az életben viszont kitûzhetünk értelmes célokat, s ezeket elérve boldogok lehetünk, ha megtanuljuk a kudarcokat is elviselni és van erőnk újrakezdeni.
6. Az életnek semmi értelme, ha nem tudjuk, hogy ha nem lennénk, hiányoznánk valakinek. A pótolhatatlanság együgyû, de lelkesítő tudata nélkül a létezés valóban nem más, mint taposómalom. Gyurkó László
7. Az értelem hiánya akadályozza az élet kiteljesedését. Sok minden, talán minden elviselhető, ha értelme van. Carl Gustav Jung
8. Az emberi tudattalant mélyen áthatja az igény egy logikus világmindenség iránt, amelynek értelme van. A valóságos világmindenség azonban egy lépéssel mindig a logika előtt jár. Frank Herbert
9. A tudatosság sokkal kisebb része mentális életünknek, mint az, aminek nem vagyunk tudatában, mert nem lehetünk tudatában annak, aminek nem vagyunk a tudatában... milyen könnyû ezt kimondani; milyen nehéz felfogni! Olyan ez, mint azt kérni az elemlámpától, hogy egy sötét szobában világítson rá valamire, amire nem vetül fény. Az elemlámpa, mivel bármerre is fordul, oda fényt vet, arra a következtetésre fog jutni, hogy minden meg van világítva. A tudat is látszólag így járja teljesen át az egész mentális életünket, holott valójában nem ez a helyzet.
10. Az egyértelmû, hogy az univerzumban létezik az élet, erre mi vagyunk a bizonyosság. Ez azt jelenti, hogy az emberiségnek hatalmas, meggyőző, néha lelkesítő, máskor pedig kijózanító adathalmaz áll a rendelkezésére referenciaként, amikor bármilyen más, az univerzumban esetlegesen létező - vagy a múltban létezett - intelligens élet cselekedeteiről és szándékairól gondolkodik. Az ember az egyetlen olyan intelligens faj, amelyet alaposan tanulmányozhattunk, és nagy valószínûséggel segít felvázolni, hogyan viselkedhetnek a világegyetemben más értelmes, valaha volt, jelenlegi vagy jövőbeli életformák. Avi Loeb