Ugrás a tartalomra
Amikor veszélyben vagyunk, akkor káros dolog a védekezés ellen szót emelni, szándékosan billegtetni a mentőcsónakot. Szó szerint életveszélyes például lebeszélni az embereket az oltásokról. Vagy akár csipkemaszkot hordani, mert valaki ezt viccesnek gondolja. Ez szerintem az individualizmusnak olyan káros formája, amely a nyugati társadalmakban sem megengedhető. Azt gondolom, társadalmi érdek, hogy a vírustagadók ellen fellépjünk. És szerintem belefér, hogy bizonyos vélemények népszerûsítését tiltsuk be. Nem véletlen, hogy a Facebookon és más közösségi oldalakon törlik ezeket a posztokat. Ha valaki nem képes az ő adóforintjaiból is kiképzett szakértőknek hinni, akkor nem biztos, hogy akut járványhelyzetben a véleményét meg kell hallgatni. Ez nem az emberi jogok eltiprása, hanem a társadalmi érdek tisztelete.
Kapcsolódó idézetek
-
Túl sokan vannak, akik nem hisznek semmiféle erkölcsi értékben. Minél többet tudnak az ilyenek, annál veszedelmesebbek. De a nyílt cinikusoknál is sokkal veszélyesebbek, akik úgy tesznek, mintha hinnének. Természetesen mindig abban, amiben az adott pillanatban érdemes hinni. Micsoda képmutatás olyasmiről győzködni másokat, amiről magad se vagy meggyőződve!
Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
-
Ha nem áll szabadságunkban megvédeni azokat a dolgokat, amikben szenvedélyesen hiszünk, akkor legalább igyekezzünk elkerülni a részvételt olyan dolgokban, amiket ellenzünk, és veszélyesen helytelennek tartunk.
Michael Dobbs
-
Sokkolódni akarnak az emberek, és ezt ki is elégíti a média. Ebben van globális szinten is egy nagyon intenzív particionálódás, hogy egyszerûen szakadnak ketté az emberek. Ezeket nagyon sokszor családokon belül, barátságokon belül, közösségeken belül lehet látni, hogy egyszerûen szakítja szét az embereket az eltúlzott hisztéria meg világnézet. Én visszautasítom azt, hogy ez létezik. Én nem gondolom, hogy fekete-fehér minden, vagy minden mindennek az ellenpólusa, pontosan azért, mert dolgoztam a médiában, és tudom, hogy nagyon könnyen meg lehet rajzolni egy portrét fordítva is, vagy el lehet mesélni egy történetet úgy, hogy a szöges ellentétét fogod róla hinni. Ez borzasztó veszélyes, és óriási felelőssége van a médiának ebben.
-
A társadalmi címkék nem feltétlenül veszélyesek. Önmagában semmi problémát nem jelent, ha valakit "jobbkezesnek", "feketének" vagy "munkásosztálybelinek" nyilvánítunk; e címkék annyiban károsak, amennyiben személyiségjegyeket társítunk hozzájuk.
-
Nyilvánvalóan rossz a fake news, és rossz, amikor ezt felhasználják indulatkeltésre, és rossz, amikor az az indulat ki is robban. Az a legrosszabb. De a dolognak van egy másik oldala is. Az embereket gondolkodásra készteti, hogy ne higgyenek el mindig mindent azonnal, csak azért, mert azt írta az újság.
-
Talán jobban oda kellene figyelnem az emberek véleményére. Biztonságosabb lenne a helyzetem. De egyszerûen nem vagyok hajlandó olyasmire vesztegetni értékes perceket, hogy X mit gondol rólam, többek közt azért sem, mert valószínûleg tévednék. Hosszabb távon kifizetődőbb, ha az ember azt teszi, ami jó neki, és nem azt, amiről úgy hiszi, hogy mások szerint jó neki.
Sandra Brown
-
Nem jó az, ha az emberek nap mint nap arra kényszerülnek, hogy hősi bátorsággal álljanak ki meggyőződéseik mellett, bármi lesz is ennek a következménye; vagy nem érezvén erőt e hősiességre, önmaguk előtt megszégyenülve, fülüket-farkukat behúzva kotródjanak el, és rossz lelkiismerettel, sunyin, mellébeszélve, dünnyögve, zavart tekintettel folytassák a párbeszédet egymással s a világgal. Nem jó, ha a lelkiismereti parancs és a kimondott szó között olyan nagy akadályok tornyosulnak, hogy csak hősi erőfeszítéssel lehet áttörni rajtuk. Nem jó, ha hősiesség kell ahhoz, aminek természetes emberi gesztusnak, mindennapi társadalmi gyakorlatnak kell lennie.
Hankiss Elemér
-
Nagyon nagy butaság lenne azt gondolni, hogy a közéletben zajló események úgysem hatnak ránk. Ez egy nagyon rossz hozzáállás. Ezt az embereknek ki kéne törölniük a fejükből. Rá kell arra ébredni, hogy ami a közéletben és a politikában történik, az a végén ott csapódik le az üzletemben, a magánéletemben, a számomra fontos dolgokban.
-
Jó lenne, ha az emberek nem félnének attól, hogy felvállalják az érzéseiket vagy a gondolataikat, és senkinek se kellene megerőszakolnia magát azzal, hogy olyan társaságban ül órákig, vagy olyan munkahelyen dolgozik, ahol nem akar. Sokszor a saját családunkkal, barátainkkal, szerelmünkkel sem merünk őszinték lenni, mert támadásnak veszik.
-
Senki sem kívánja, hogy a cselekvés éppolyan szabad legyen, mint a vélemény. Épp ellenkezőleg: még a vélemények is elvesztik védettségüket, ha olyan körülmények között nyilvánítják ki őket, amelyek kifejezésüket valamilyen káros cselekedet közvetlen kiváltójává teszik.
John Stuart Mill