Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az alapkutatással foglalkozó az árbóckosárban ülő matrózhoz hasonlít, aki kiált, ha föld vagy jéghegy jelenik meg a látóhatáron. Ha leparancsolják az evezőhöz, a hajó bizonyára gyorsabban halad. Csak azt nem tudni, hogy merre.

🔮 Jövőkép 💍 Feleség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Minden hajón akad olyan matróz, aki zendülést gyanít. Michael J. Sullivan
  2. Aki bizonytalan, az vagy buzgó, vagy kapkod. Bor Ambrus
  3. Az alapkutatás olyan, mintha nyilat lőnénk ki, és a célpontot ott jelöljük meg, ahova a nyíl becsapódott. Homer Burton Adkins
  4. Menetelés közben a katona épp úgy körül van véve, körül van határolva, és le van nyûgözve az ezrede által, mint a tengerész a hajója által. Bármilyen messzire jusson is el, bármilyen furcsa, soha sem látott és veszedelmes pontra kerüljön is, mint a tengerészt mindig és mindenütt hajójának ugyanaz a födélzete, ugyanazok az árboczai és alattsága, úgy őt is mindig és mindenütt ugyanazok a bajtársak, (...) és ugyanazok a fölebbvalók veszik körül. A katona ritkán kíváncsi arra a pontra, a melyre a hajója került; de az ütközet napján, Isten tudja, honnan és hogyan, a katona erkölcsi világában is megszólal egy valamennyiökre nézve szigorú hang, melyből ki-kicsendül valami ünnepélyes és elhatározó eseménynek a közeledése és szokatlan kíváncsiságra hangolja őt. Lev Tolsztoj
  5. Ködös időben az evezés még inkább repülésnek tûnik. A levegő elnyeli a madarak és az autók szokásos hangjait, és felerősíti az evezők lágy csobbanását meg a csónak üléseinek halk nyikorgását. Mivel nem látszik a partvonal és az ismerős tereptárgyak, amelyek alapján tájékozódni tudna, az embert csak az ösztönei vezérlik. Deborah Harkness
  6. Mit csinál az ember, ha nem akarja magát tanulmányozni? Kifelé tekint. Vagy pontosabban, én például fölfelé.
  7. Együtt evezünk a gondok tengerén, a hajónk már zátony-közelbe ért. Forog az örvény, és messze még a part, ez az, ami felkavart. Próbáljuk oldani a helyzetet, hogy mi az, ami egyszer elveszett. Egy lépés, közel vagyok már, többé nem visz messze az ár.
  8. Van az úgy, hogy az ember megérzi, hogy követnie kell valamit. Vagy épp valakit.
  9. Másfél percig térképet olvas, azután fejből navigál, mégse tévedünk el. E szempontból bámulatosak a férfiak. Álmukból felpofozva is tudják, merre van észak. Nekünk, nőféléknek, ehhez legalábbis egy mohos farönköt kell magunkkal hurcolnunk a ridikülben. Vavyan Fable
  10. A vonuló katonát éppúgy körülveszi, korlátok közé szorítja és viszi az ezrede, akár a tengerészt a hajója. Akármilyen messzire jut is, akármilyen különös, ismeretlen és veszélyes szélességekre vetődik is, mindig és mindenütt ott vannak körülötte ugyanazok a bajtársak, ugyanazok a sorok, (...) - és ugyanazok a feljebbvalók; mint ahogy a tengerész körül is mindig és mindenütt ugyanaz a fedélzet, ugyanazok az árbocok, ugyanazok a hajókötelek vannak. Lev Tolsztoj
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat