Az állandó vi­galom elveszi a dolgok ízét, megfoszt az igazi örömtől. Ha minden szomjad egyszeribe kioltanád, nem örülnél többé az italnak. Te nevetsz a bûvészek tréfáin: nekik az robot csupán.

Kapcsolódó idézetek

1. A rutin néha megvicceli az embert. A megszokás elaltatja az éberséget. Roberto Saviano
2. Az élet mindenütt csak élet, ugyanazokkal a hiábavalóságokkal, ugyanazokkal az illúziókkal és főként ugyanazzal az ijesztő ábrázattal, amely szárnyát szegi a lendületnek. Az álmokért pedig itt sem adnak többet, mint odaát. Csak az boldog, akinek nincsenek álmai, mert csak az tudja kisajtolni az élet minden örömét. Liviu Rebreanu
3. Az élet örömeit csak a gyerekek élvezik s azok, akik nem jutnak hozzá. Szegény felnőttek. Mindig jobban unják az életet és örömeit. Örülni a szegények tudnak. Szegény gazdagok, azoknak igazán nincs semmi örömük az életben. Torkig vannak az élvezetekkel. Mindig teli van a gyomruk, a legjobb dolgokkal. Szapulják a legjobb falatokat. Állandóan kifogásokat keresnek és mindent unnak, mert minden a rendelkezésükre áll.
4. A komputerek és az okostelefonok minden érzelmet kiölnek. Maguk már egy gépiesített nemzedékké fejlődnek, amelynek nincs más szórakozása, csak a számítógép mögé bújt arctalan rosszindulat vagy a magamutogatás. Ha meg ezekbe belefáradnak egyszer, akkor ahelyett, hogy élményeket szereznének, beérik mások életével, történeteivel, és hogy ne unatkozzanak, folyton becsapják egymást.
5. Az ember nyomorúságra ítéli magát, ha egész életében csak a mesterséges örömöket hajszolja. Ezeknek az örömöknek az elutasítása ellenben önmagában olyan tett, amelyben örömünket lelhetjük. Nadya Tolokonnikova
6. Mikor a kielégülés hûti már vágyad tetszhalottra s mégy megint, mégy gőgös robotba s látod, hogy mindent férfi-kéz Szabó Lőrinc
7. Mindig kiderül az örömökről, hogy kiábrándítóak. És fájnak is. Amikor elérjük, pont akkor nem élvezzük azt, amire áhítoztunk.
8. Engem az írás mindig bol­dogtalanná tett. Remélem, az ol­vasóimat is boldogtalanná teszem. Nem hiszem, hogy a mûalkotásnak az emberek jókedvre derítését kel­lene elvégeznie.
9. A félelem, a félelem, a félelem, barátaim, sokkal beszédesebb maszk, mint az öröm, a kíváncsiság vagy a vágy fokozatai. A reménytelen, ostoba, öntörvényû félelem, az az igazi, ott végre látszik, mivel játszol. Grecsó Krisztián
10. Sosem olyan tartós az öröm, hogy utol ne érne a bánat: szomorúság a vigasság előtt, szomorúság utána és szomorúság közben is, amiért óhatatlanul véget ér a jókedv (...); az örök emberi szomorúság árnyéka mindenkire rávetül, és mindenki a maga természete szerint viaskodik vele. Mohamed Mbougar Sarr