Az állatok (...) néma barátok, akikre az ember minden titkát gondolkodás nélkül rábízhatja. A kedvességük felülmúlhatatlan.

Kapcsolódó idézetek

1. Az állatok csodálatos barátok - nem tesznek fel kérdéseket, és nem bírálják az embert. George Eliot
2. A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket! John Galsworthy
3. Az állatok csodálatos lények, szebbnél szebb jellemvonásokat fedezek fel bennük, és még a modoruk is kitûnő. Sohasem bosszúsak, sohasem éreztetik velem, hogy terhükre vagyok. Mosolyognak, csóválják a farkukat (ha van), és mindig hajlandóak egy kis vidám csevegésre vagy kirándulásra vagy bármire, amit indítványozok. Úgy látom, igazi gentlemanek. Az utóbbi napokban nagyon jól mulattam velük, néha még a magányomról is megfeledkeztem. Mark Twain
4. Kár, hogy az emberek nem olyanok, mint az állatok. Az állatok sosem akarnak megváltoztatni senkit. Velünk akarnak lenni, és kész. Nem szabnak feltételeket a barátságnak, hanem úgy szeretnek minket, ahogy vagyunk. Meghallgatják a panaszainkat, megvigasztalnak, ha bánt valami, és csak egy kis kedvességet kérnek cserébe. Bill Watterson
5. A kutyánál nincs tökéletesebb teremtmény. (...) Felvidít és szórakoztat, barát és harcos egyben. És nem kér mást, csak hogy szeressük. Nora Roberts
6. Az állatok szeretete az egyetlen szeretet, amelyben az ember sohasem csalódik. Krasznahorkai László
7. A kutyák sokkal tisztább lelkûek, mint az emberek. Nem számít, milyen napjuk van, nem számít, hol jártál és mennyi ideig, a szeretetük feltétlen, az örömük pedig őszintébb bárminél. Kollár Betti
8. Az állatokban legalább bízhatom (...). Egy kutyában nincs semmi mû.
9. Az állat önzetlen és önfeláldozó. Szeretetében van valami, ami szíven ragadja azt, akinek gyakran van alkalma az ember könnyelmû barátságával és nyomorúságos hûségével találkozni. Edgar Allan Poe
10. Az egyetlen abszolút önzetlen barát, akire az ember szert tehet ebben az önző világban, az egyetlen, aki sosem hagyja el őt, az egyetlen, aki sosem hálátlan és hûtlen hozzá - az a kutyája. Õ az, aki mellette áll jóban-rosszban, egészségben-betegségben. Ott alszik a hideg földön, ahol a barátságtalan szelek fújnak, s ádázul zuhog a hó, csak hogy gazdája oldalán lehessen. Megnyalja a kezet, amiben nincs élelem, amit felajánlhatna. Nyalogatja a sebeket, és enyhíti a fájdalmakat, melyeket a világ kegyetlensége ejt. Úgy őrzi koldus gazdája álmát, mintha király volna. Mikor minden barát eltûnik, ő marad. Ha elmúlik a gazdagság vagy a hírnév szertefoszlik, ő olyan hûséges marad szeretetében, ahogy a nap kitart az útján az égen.