Az álmok csak rám és megint csak rám tartoznak. A szégyenletességük, a furcsaságuk. Kell valami, ami az enyém, hát nem?

Kapcsolódó idézetek

1. Az álmokhoz - szégyenkezve írok le ilyen banalitást - bátorság kell. Az álmok kényelmetlen dolgok, mert csak a rutin pihentet, minden más idegesítő és kusza. Grecsó Krisztián
2. Az álmok olykor csalókák. Visszatükrözik a lelkünkben kavargó kérdéseket csakúgy, mint a vágyainkat és a félelmeinket. A. O. Esther
3. Álmok, álmok. Bennük járok; bennük élek. Velük csapom be magam. Csoda, hogy egyáltalán képes vagyok még érzékelni a valóságot. Richelle Mead
4. Néha úgy érzem, hogy az életem, amelyet lélegzetről lélegzetre élek, pusztán csak álom, s az éjszaka ködös, örvénylő álomképei az igaziak.
5. Anyám, az álmok nem hazudnak? Nem; csak átrendezik ingatag és néha gépies köznapjaim; azt- ami-van és amit általában kívülről nézek, mert azonosulni csak azzal tudok, ami teljesen az enyém.
6. Csak annyit kérek, ígérd meg, hogy velem maradsz, hogy az enyém leszel. Néha úgy érzem, csak álmodlak.
7. Az álmoknak, barátom, van egy hátrányuk. Szerintem. Mások is rájuk találnak, és lerombolják őket.
8. Nem ismerem a többi ember álmait. Az egyetlen álom, amit látok, az a sajátom.
9. Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tûnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani. Paulo Coelho
10. Az ébrenlét más embereké, csak az álom a mienk; ha jót álmodtál, örülsz, hogy jó volt; ha rosszat álmodtál, örülsz, hogy csak álom volt. Jókai Mór