Az áltudományos okoskodások, magyarázatok egyik jellemzője látszólagos egyszerûségük. A Föld, a világ keletkezésének problémáját, archeológiai rejtélyeket néhány mondattal tudnak megoldani. Az egyszerûség azonban mindig csak látszólagos, mert a magyarázat elfogadása egy sereg ellentmondást eredményezne más ismeretekkel, melyek feloldásához csak úgy juthatnánk, ha a magyarázat racionális értelmezésénél lényegesen bonyolultabb lenne.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem a kijelentéseinek földöntúli természete teszi az áltudományt: a tudományban éppúgy jelen vannak a találgatások, a váratlan felismerések és a bizarr feltevések, de még a kezdeti tévedések is. Az áltudomány azért bizonyul könnyûnek, mert nem vizsgálja meg a saját következtetéseit, nem törekszik arra, hogy egybevesse és összekapcsolja azokat más elvekkel, amelyek kiállták az ellenőrzés próbáját. John Allen Paulos
2. A világ úgyis tele van titokzatossággal, mért tennők meg hát a legegyszerûbb jelenségeket is titokzatosnak. Johann Wolfgang von Goethe
3. A tudomány önmagunk megkérdőjelezésére, ellenőrzésére és analitikus gondolkodásra támaszkodik - és ezt el is várja tőlünk -, hogy ne csaphassuk be magunkat, ne kerülhessük el a tényekkel való szembenézést. Az áltudományok ellenben a tudománynál száz meg ezer évvel régebbi, természetes, irracionális, nem tárgyilagos észjárásokat őrzik meg - olyan gondolkodási folyamatokat, amelyek babonákat és az emberről meg természetről alkotott más furcsa és téves elképzeléseket hoztak létre.
4. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
5. Teljesen mindegy, mennyire tûnik bonyolultnak vagy rejtélyesnek egy adott dolog, kellő logikával rá lehet jönni a lényegére, vagyis puszta ésszel meg lehet fejteni a világ felépítését és mûködését. Bill Gates
6. A kérdések kérdéseket szülnek. Elképzelhető, hogy mindenre csupán egy válasz létezik? Egyetlen válasz, amely belefér egy mondatba, egy képletbe? Egy olyanba, hogy utána az ember a homlokára csap, hogy hát persze! Végtére a tudósok is ilyesmit keresnek. A nagy, egységesítő elméletet. Az ősrobbanáskor az univerzum egyetlen forró szósz volt. Bumm! Egészen biztosan látványos, de most őszintén, azért a későbbi világmindenség, benne a galaxisokkal, napokkal, üstökösökkel és bolygókkal, amelyeken fajok milliói sétafikálnak, összehasonlíthatatlanul komplexebb. Frank Schätzing
7. Mindenre van nyilvánvaló válasz. Csak azért tesszük a dolgokat sokszor bonyolulttá vagy lehetetlenné, mert néha nem az a válasz, amit hallani vagy látni akarunk.
8. Már a kutatás tárgyának, fogalmainak megértése is előképzettséget igényel. Ezért olyan könnyû összekeverni a tudományt az áltudományokkal. Az áltudományok is ugyanazokat a kifejezéseket használják, de csak a szakértők látják át azt, hogy mindennek van-e értelme vagy sem. Lovász László
9. A természet, a maga ravasz módján, egyszerû. Csakhogy éppen ezek az egyszerûségek nem mutatkoznak meg nekünk közvetlenül. Ehelyett a természet rejtvényeket hagy a matematikus-detektíveknek, hogy megfejtsék azokat. Ian Nicholas Stewart
10. A világon nincsenek egyszerû válaszok (...). Minden kérdésnek több oldala van. Túl sok is. Minden összegabalyodik. De ha egyszerûvé teszed a kérdéseket, az valahogy mûködik. Mark Lawrence