Az arc, amely korábban egy volt a sok közül, a lélek által egyetlenné válik. (...) Mindenki láthatja, de csak egy veszi észre az arcot. Csak egyvalaki látja meg benne maradéktalanul a lelket.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embernek sok arca lehet, a léleknek csupán egy van.
2. Mindenkinek van egy hétköznapi arca, amely olyan, amilyen: látható. Van egy igazi arca, amely csak ritkán látható, még önmaga számára is. Müller Péter
3. A lélek, akár a világ kapuja, befogad mindent. A lélek, akár a világ kapuja, bezárul bármi előtt. Tendzin Gjaco
4. Van egy arc, amit csak önmagunkat elképzelve látunk - lehet, hogy ez az igazi. (...) És van, van arc, amit csak az lát, aki szeret, akit szeretünk. Ez a legszebb, a legmulandóbb. A legérvényesebb. Fodor Ákos
5. A szem a lélek ablaka. Az ajtó azonban egyetlenegyszer nyílik ki. Nicolae Iorga
6. Egyetlen valóság van, s mi csupán annak az árnyékai vagyunk (...). A különböző jelenségek más-más arcai az egyetlen valóságnak. Gilbert Keith Chesterton
7. Nézed a vizet. Az eget. A felhőket. A naplementét. A végtelent. A mindent. Újra. Mint már annyiszor. Lenyûgöz, elvarázsol, magával repít. Nézed, nézed, nézed. És most... most megpillantasz valamit. (...) Kirajzolódik egy arc, egy álomarc. Õ. És te csak állsz, és nem találod a szavakat ebben a csodálatos egységben. Csak gyenge kifejezéseket: gyönyörû, bámulatos, lenyûgöző. Az egyetlen arc. Amiben te már nem csak az álomarcot látod. Hanem az álomszívet is. Csitáry-Hock Tamás
8. Az arcot a lélek teszi széppé. Ha a lélek rút, az arc is megcsúnyul.
9. Mindnyájan álarcot viselünk. Õk is, én is - mindenki. Mutatunk egy arcot - az énünk egyik arcát - a világnak, egymásnak, és ez az arc olyannak mutat, amilyennek szeretnénk, hogy lássanak. És hogy mikor melyik arcunkat öltjük fel, attól függ, kivel vagyunk éppen, vagy hogy tudunk legjobban megfelelni mások elvárásainak.
10. Az ember arca a lélek virága! Aki az arcot megüti, a lelket üti meg! A lélek pedig Istenből való részünk; örökkévaló! Gárdonyi Géza