Az átlagember a halhatatlanság után kapkod az utolsó leheletével, és meg is találja - az örököseiben, a munkájában, a városában, a kultúrájában.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember hajlamot mutat arra, hogy biztonságát és túlélését feláldozza valami önmagán túlmutatóért, amilyen például a család, a haza vagy az igazság. Atul Gawande
2. Az emberek valamennyien küzdenek, szenvednek, gyötrik magukat és rontják a lelküket, örök életre hivatott lelküket, hogy elérjenek valami olyan gyönyörûséget, mely alig tart tovább egy pillanatnál. Lev Tolsztoj
3. Az emberekben egyvalami közös: a túlélésért megtesznek bármit.
4. Az ember küzd, hogy tartozzon valahová, és amikor eléri, mindent megtesz, hogy visszanyerje a szabadságát. Tisza Kata
5. Az emberekben helye van a hitnek, a meggyőződésnek, nem élhet ezek nélkül. Az ember szüntelenül kutat valami után, amivel a benne lévő ûrt kitöltheti. Bor Ambrus
6. Az ember körbeutazza a világot, keresve azt, hogy mire vágyik, majd hazamegy, és megtalálja. George Moore
7. Az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után; keresi, kergeti, hiába, és az élete elsorvad a nosztalgiában. Szerb Antal
8. És előttünk áll a mítoszát vesztett ember, aki minden múltak közepette múlttalanul és múltra éhesen, örökké kielégítetlenül kapar, hogy valami gyökeret leljen. Friedrich Nietzsche
9. Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd, és mindent átalakítanak, az egész életét átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett. Wass Albert
10. Az ember, amit csak tud, megszerez az életben, aztán reméli, hogy az összeharácsolt javaktól különb lesz, mint a többi.