Az az elméletem, hogy a stresszt csak a nyelv kialakulása után ismertük meg. Amikor már szavakkal gondolkodtunk, és nemcsak elhajítottuk a lándzsát, hanem ki is elemeztük magunkban, hogy jól vagy rosszul hajítottuk-e el. Általában arra jutottunk, hogy rosszul.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha boldogok vagyunk, akkor pozitívan fogjuk értelmezni mindazt, ami felmerül, ám ha stresszesek és levertek vagyunk, akkor nagyobb valószínûség szerint fogjuk negatívan értelmezni a történteket; sőt, aktívan keressük a negatív sztorit alátámasztó bizonyítékokat, és minden ellenkező bizonyítékot figyelmen kívül hagyunk. A tudatos jelenlét gyakorlásával megtanulhatjuk ezeket a történeteket akként kezelni, amik valójában - tündérmesék, nem pedig tények.
2. Az első, amit megtanulunk, a kommunikáció. S az idő múlásával bizonyos értelemben egyre jobban csináljuk. Furcsamód azonban, ahogy felnövünk, kezdődnek a zavarok. Néha csak a szavak hiányoznak, vagy elfelejt az ember valamit. Máskor zavarba jön, a kínos helyzet beléfojtja a szót. Minél több szót ismerünk, annál nehezebb megfelelően használnunk őket.
3. Mindenkinek volt olyan tapasztalata, hogy veszélyes helyzetben nem ismerte fel, milyen veszélyben van, az csak később tudatosult. Akkor az ember túlságosan benne van a helyzetben ahhoz, hogy belegondoljon. Adam Makos
4. Ha két rossz között muszáj választani, akkor nagyon meg kell fontolni a dolgot. (...) Azt, hogy mi volt a nagyobb rossz, mindig csak utólag lehet látni. Sose tudni, mi a jó. Az, amiben meg lehet nyugodni. Megnyugodni meg csak akkor lehet, ha az ember azt mondja: így döntöttem, mert akkor, ott, az volt a jó. Tóth Krisztina
5. A stressz abból származik, hogy külső tényezőktől tesszük függővé az életünket, ami az áldozatszerepből és abból adódik, hogy a saját elménk hatalmát megtagadva boldogságunk forrását az életünkön kívülre helyezzük. A gyógyulás akkor következik be, amikor a külső tényezőktől visszavesszük a hatalmat, és ráébredünk, hogy mi és csakis mi hozzuk létre életünk minden körülményének, eseményének, helyzetének, dolgának vagy személyének az értelmét. Mi hozzuk létre az értelmet, a saját állásfoglalásunkat és azt, ahogyan rágondolunk.
6. Meglepő, hányszor keverünk össze egy jó érzést egy rosszal. Az ember gyakran csak sokkal később ébred rá, melyik is volt valójában.
7. Időnként megfeledkezünk róla, hogy a szorongás igazából egy teljesen hétköznapi érzés, mely nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy jól funkcionáljunk. Valójában, ha más érzelmekkel együtt tapasztaljuk meg a szorongást, az arra utal, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottak vagyunk. A problémák akkor kezdődnek, amikor a szorongásunk kiszorít minden más érzelmet.
8. A stressz (...) igazából jó dolog. Azt kívánja, hogy nézzünk szembe egy kihívással, találjunk kreatív megoldásokat, bízzunk magunkban. Edith Eger
9. Amikor az életünk nem megy túl jól, sokat gondolunk arra, hogyan lehetne jobb. Amikor életünk jól megy, hajlamosak vagyunk nem gondolni arra, hogy lehetne rosszabb is. De gyakorlással meg tudjuk tanulni mérlegelni, hogy a dolgok mennyivel jobbak, mint amilyenek lehetnének, következésképp a jó dolgokat az életünkben sokkal jobbnak fogjuk majd érezni. Barry Schwartz
10. A győzelmekből keveset tanulhatunk. Amikor viszont rosszul sülnek el a dolgok, amikor nehéz helyzetekbe kerülünk, és nehezen jutunk ki belőlük, amikor százszor próbálunk felállni, és százszor esünk vissza, és csak a százegyedik alkalommal találjuk meg a megoldást, akkor sok jó dolgot nyerünk, érettebbé válunk, és jobban megismerjük önmagunkat. Kilian Jornet