Ugrás a tartalomra
Az egyenlőség nem az intelligencia, az erkölcsi érzék, a fizikai erő és más efféle tényszerû dolgok függvénye. Az egyenlőség erkölcsi eszmény, nem pedig tényszerû kinyilatkoztatás. Nincs logikai kényszerítő ok, amiért két ember képességeinek tényszerû különbözősége indokolná azt, hogy különböző mértékben vegyük figyelembe, ítéljük meg szükségleteiket és az érdekeiket. Az emberi lények egyenlőségének elve nem az emberek közötti állítólagos tényleges egyenlőség leírása, hanem előírás arra vonatkozóan, hogy kell bánjunk az emberi lényekkel.
Kapcsolódó idézetek
-
Az erkölcs és a tudás nem okvetlenül függ össze egymással. Azok, akik azt hiszik, hogy tanítással jobbá lehet tenni az embereket, nem nagyon jó megfigyelői a természetnek. Nem látják, hogy az ismeretek lerombolják az előítéleteket; az erkölcs alapját. Nagyon bizonytalan dolog tudományosan bebizonyítani a legáltalánosabban elterjedt erkölcsi igazságot.
Anatole France
-
Minden ember egyenlő
Minden ember egyenrangú
Hát... nem tudom... lehetséges
De semmi esetre se kényszerítsünk senkit egyenlővé
De semmi estre se fokozzunk le senkit egyenrangúvá.
Simonyi Imre
-
Az elemi erkölcsi normák társadalmi eredetûek. Ezek a normák - a vallás állításával ellentétben - nem örökérvényûek, nem a természetfeletti létrendből fakadnak, hanem az emberi együttélés reális, földi szükségleteiből, s garanciájuk sem istenben van, hanem a társadalomban.
-
Nem azért van az ember, sem egyenkint, sem együttvéve, miszerint gondolkozás nélkül elfogadja és bétöltse a törvényeket, amelyek a testé és a testi ösztöné. Sőt minél emberibb és minél inkább emberiség, annál inkább nem azért van! Mert emberibb a szellem, mint a test; és a mûvelődés is inkább lényege az emberiség fogalmának, mint a javak. Töltse bé hát mindenki és töltsék bé a nemzetek is a szellem törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S legfőképpen az erkölcs!
Tamási Áron
-
Amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk -, természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataik különböző utakon járnak s nem ugyanazokat a dolgokat nézzük. Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól használja.
René Descartes
-
Amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk -, természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataik különböző utakon járnak s nem ugyanazokat a dolgokat nézzük. Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól használja.
René Descartes
-
Nem mindenki egyformán egyenlő, mert van, akinek egyszerûen nem sikerül az egyenlőség, érti, másmilyenre formálta az élet, irtó nagy pech, de gyakran megesik az emberrel, jó helyre kell születni, vagy ha nem, jól kell helyezkedni, nem ésszel, hanem érdekkel kell gondolkodni, ilyen egyszerû ez, minek cizellálni a logikával.
Finy Petra
-
Könnyû elfogadni, hogy az emberek "feljebbvalókra" és "közrendûekre" osztása csupán a képzelet szüleménye. Csakhogy az is mítosz, hogy minden ember egyenlő. Milyen értelemben egyenlők egymással az emberek? Létezik olyan objektív, az emberi képzeleten kívüli valóság, amelyben tényleg egyenlők vagyunk?
Yuval Noah Harari
-
Paragrafusai a törvénynek vannak, nem az igazságnak, és (...) a kettő nem ugyanaz. Az erkölcs a vesztes korlátja és a legyőzött védekezése. Az igazság pedig absztrakt fogalom, és mindig annak az oldalán áll, akinél a hatalom van.
-
Az ember nem juthat semmihez anélkül, hogy ne kelljen adnia valamit cserébe. Amit megszerzünk, azzal valami egyenértékût el is vesztünk. Ez az egyenértékûség elve.