Az elemi erkölcsi normák társadalmi eredetûek. Ezek a normák - a vallás állításával ellentétben - nem örökérvényûek, nem a természetfeletti létrendből fakadnak, hanem az emberi együttélés reális, földi szükségleteiből, s garanciájuk sem istenben van, hanem a társadalomban.

Kapcsolódó idézetek

1. Az egyenlőség nem az intelligencia, az erkölcsi érzék, a fizikai erő és más efféle tényszerû dolgok függvénye. Az egyenlőség erkölcsi eszmény, nem pedig tényszerû kinyilatkoztatás. Nincs logikai kényszerítő ok, amiért két ember képességeinek tényszerû különbözősége indokolná azt, hogy különböző mértékben vegyük figyelembe, ítéljük meg szükségleteiket és az érdekeiket. Az emberi lények egyenlőségének elve nem az emberek közötti állítólagos tényleges egyenlőség leírása, hanem előírás arra vonatkozóan, hogy kell bánjunk az emberi lényekkel. Peter Singer
2. A keresztyén igazságok, mint minden erkölcsi és vallási igazság, olyan jellegûek, hogy azokat nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel bizonyítani, mint a számtan vagy a fizika tételeit. A matematikai, a logikai, a történelmi igazságok felépítése olyan, hogy azok minden gondolkodó ember számára kétségtelenül elfogadhatóak. Az erkölcsi és vallási igazságok ellenben nem ilyenek. Csak ha benne él az ember (az erkölcsi és a vallási világban), akkor nyeri el azokat a bizonyítékokat, amelyek az erkölcsi és a vallási igazságok érvényességét tanúsítják. Azt az embert, aki nem él erkölcsösen, nehéz meggyőzni az erkölcsi igazságokról. Még azt az elemi igazságot is könnyen kétségbe vonhatja, hogy a jó és a rossz között különbség van. Ole Hallesby
3. Hiszek az erkölcsi értékek függetlenségében, beleértve az Istentől való függetlenségüket is, illetve hiszem, hogy az erkölcsi értékek pusztán az embertől erednek; Isten létezése külön kérdés. Edward O. Wilson
4. Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes mûködéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerû oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (...) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerûségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges. Albert Einstein
5. A társadalom mûködése abszolút nem az olyan alapvető értékek megteremtéséről szól, mint a bizalom, a szeretet és az elégedettség. Nem. Hanem a kereslet és a kínálat szabályairól. Ha szükséged van valamire, és kellő ösztönzést tudsz adni másoknak, hogy ezt létrehozzák, akkor létre is hozzák. Így marad fenn az egyensúly. Meg Cabot
6. Az ember etikai magatartása együttérzésen, nevelésen és szociális kötelékeken nyugszik, és semmiféle vallási alapokra nincs szüksége. Elég szomorú volna az emberekre nézve, ha a halál utáni büntetés félelmével és a jutalmazás reményével kellene őket kordában tartani. Albert Einstein
7. A vallás nagyon nagy mértékben különbözik az erkölcstől. Az erkölcs igen közönséges, világi, középszerû; az erkölcs nem juttat téged a legvégsőhöz, nem isteni eredetû. Az erkölcs pusztán egy társadalmi stratégia. Ezért lehet az, hogy ami jó az egyik társadalomban, az rossz a másikban; ugyanaz a dolog, ami Indiában jónak számít, Japánban elítélendő. Ugyanaz a dolog, amit ma jónak tartanak, holnapra már lehet, hogy rossznak számít. A moralitás egy társadalmi melléktermék, egy társadalmi stratégia a te rendszabályozásodhoz. Az a te belső rendőröd, egy bíró, aki benned csücsül - ez egy ügyes fogás a társadalom részéről, hogy bizonyos eszmék, melyeket rád szeretne erőltetni, hipnózisban tartsanak. Például ha te egy vegetáriánus családba születtél, akkor számodra a nem vegetáriánusok a legnagyobb bûnözők. Osho
8. Az emberek közt uralkodó rend nagyrészt nem a kormányzat következménye. A társadalom elveiből és az ember természetes alkatából ered. Előbb létezik, mint a kormányzat, és akkor is léteznék, ha megszüntetnék a kormányzat formaságát. Thomas Paine
9. Az erkölcsiség az ember benső értéke. A köznapi morál - az erkölcsiség helyettesítésére kitalált külsőség. Andrej Tarkovszkij
10. Erkölcsi rendszereink alapjai a körülményekhez való alkalmazkodás során alakultak ki, nem pedig önkényes döntések eredményei.