Az erkölcs és a tudás nem okvetlenül függ össze egymással. Azok, akik azt hiszik, hogy tanítással jobbá lehet tenni az embereket, nem nagyon jó megfigyelői a természetnek. Nem látják, hogy az ismeretek lerombolják az előítéleteket; az erkölcs alapját. Nagyon bizonytalan dolog tudományosan bebizonyítani a legáltalánosabban elterjedt erkölcsi igazságot.

Kapcsolódó idézetek

1. A keresztyén igazságok, mint minden erkölcsi és vallási igazság, olyan jellegûek, hogy azokat nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel bizonyítani, mint a számtan vagy a fizika tételeit. A matematikai, a logikai, a történelmi igazságok felépítése olyan, hogy azok minden gondolkodó ember számára kétségtelenül elfogadhatóak. Az erkölcsi és vallási igazságok ellenben nem ilyenek. Csak ha benne él az ember (az erkölcsi és a vallási világban), akkor nyeri el azokat a bizonyítékokat, amelyek az erkölcsi és a vallási igazságok érvényességét tanúsítják. Azt az embert, aki nem él erkölcsösen, nehéz meggyőzni az erkölcsi igazságokról. Még azt az elemi igazságot is könnyen kétségbe vonhatja, hogy a jó és a rossz között különbség van. Ole Hallesby
2. Az erkölcsiség ideológiai kérdés, az egyén képzelt viszonya egy valós léthelyzethez, és sokan könnyen elhitetik magukkal, hogy mindenki azt kapja, amit érdemel stb. Vagyis az erkölcsiség ingatag alap. Kim Stanley Robinson
3. Az ember nem egyszerûen jó vagy gonosz, nem lehet kijelenteni, hogy igaza van, illetve téved, nem lehet csak kedves vagy haragtartó, jó szándékú vagy veszélyes. Nem lehet az embert egyszerûen a biológia termékének tekinteni, a tudomány csak részben ad felvilágosítást az ember viselkedéséről. James Fallon
4. Az egyenlőség nem az intelligencia, az erkölcsi érzék, a fizikai erő és más efféle tényszerû dolgok függvénye. Az egyenlőség erkölcsi eszmény, nem pedig tényszerû kinyilatkoztatás. Nincs logikai kényszerítő ok, amiért két ember képességeinek tényszerû különbözősége indokolná azt, hogy különböző mértékben vegyük figyelembe, ítéljük meg szükségleteiket és az érdekeiket. Az emberi lények egyenlőségének elve nem az emberek közötti állítólagos tényleges egyenlőség leírása, hanem előírás arra vonatkozóan, hogy kell bánjunk az emberi lényekkel. Peter Singer
5. A politikának eszköz, az erkölcsnek cél az ember. Ha e két tudomány nem egyesül, akkor mindkettő ártalmára van a másiknak. Johann Gottfried von Herder
6. Paragrafusai a törvénynek vannak, nem az igazságnak, és (...) a kettő nem ugyanaz. Az erkölcs a vesztes korlátja és a legyőzött védekezése. Az igazság pedig absztrakt fogalom, és mindig annak az oldalán áll, akinél a hatalom van.
7. Ha a tudomány az igazságot adja nekünk, akkor az erkölcs a jót és helyeset, a politika az igazságosságot, a vallás tartománya pedig az ígéret és várakozás. Fő feladata leküzdeni az elkeseredést és reménytelenséget, válaszul az emberi tragédiákra, a konfliktusokra, a törékeny emberi sors durva, váratlan és megmagyarázhatatlan tényeire. Ilyen interpretáció mellett a vallások nem elsődlegesen igazak, sem pedig jók vagy igazságosak; ha úgy tetszik, inkább emlékeztetők, kísérletet tesznek a bánaton, félelmen, aggodalmon, és megbánáson való túllépésre, gyógyírt kínálnak a fájó szívre, legalábbis nagyon sok - ha nem minden - ember számára. Paul Kurtz
8. Minden olyan babona, vallás vagy hazugság, amely azt tanítja, hogy a természet rendjét ismeretlen erők megzavarhatják, minden csoda-hit, amely a világ folyásában az okozatiság uralmát el nem ismeri − alapjában támadja meg az erkölcsöt, mert nem fûz cselekvőségünkhöz határozott és szükségszerû következményeket és ezzel feloldja magatartásunkat ezen következmények súlya alól. Hitet és erkölcsöt csak tudományra szabad alapítani, vallásra sohasem. Polányi Károly
9. Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes mûködéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerû oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (...) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerûségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges. Albert Einstein
10. Az erkölcsöt rá lehet erőltetni az emberekre külső eszközökkel: szabályokkal, a társadalom jogászai által hozott törvényekkel, büntetéssel. De ezeknek az egyén szempontjából nincs különösebb jelentősége, belső tartást nem ad, legfeljebb a lázadást váltja ki. A valódi erkölcs, ami belső parancsra határozza meg az ember viselkedését, mindig a saját tetteink következményeinek belátása után alakul ki, amikor tudom: ha bántok, engem is bántani fognak, hogy egyensúlyba kerülhessek az által, hogy ugyanazt élem át a másik oldalon, mint amit én tettem. Ezt meg kell tapasztalni, át kell élni nem is egyszer, ahhoz, hogy belső törvénnyé váljon, ami már nem engedi, hogy olyasmit tegyünk másokkal, amit magunknak nem szeretnénk. Ara Rauch