Az elbeszélő legtöbbször hősei pártján áll, a mindentudó elbeszélő pedig mindig hősei pártján áll. Nem tehet mást: tudja, hogyan fog végződni az egész, a mindentudás pedig kegyességre ítéli az embert. Nem lehetünk egyszerre mindentudók és kegyetlenek.

Kapcsolódó idézetek

1. A féltudás győzedelmesebb, mint az egész tudás: egyszerûbbnek tudja a dolgokat, mint amilyenek s ezért megfoghatóbban és meggyőzőbben alkotja meg róluk a véleményét. Friedrich Nietzsche
2. Intelligensnek lenni nem ugyanaz, mint erősnek lenni. Az erős ember minden helyzetben erős, de a zseni lehet briliáns egyes helyzetekben, míg teljesen bugyuta más szituációkban.
3. A történetírásban, a múlt értelmezésében minden történész maga kell kiválassza a leginkább említésre méltó tényeket. Választása bizonyos mértékig saját személyes ízlésén múlik, és arról tanúskodik, a gazdasági, politikai, társadalmi erők közül mely hatásokat tart a legjelentősebbeknek. Senki nem ismeri az igazságot, ezért könnyen megeshet, hogy két becsületes és szorgalmas történész ugyanannak az eseménynek eltérő magyarázatára jut, noha mindkettő legitim történészi módszereket követ.
4. A tudomány minden nagy diadala köztulajdonná válik. A hivatásos tudósok hosszú korszakokon át kénytelenek kutatással és hipotézisekkel küszködni, kénytelenek tévedés és hamisság közepette harcolni; de amikor végül majd győz az igazság - gyakran ellenükre, néhány megvetett forradalmárnak köszönhetően -, tisztán és egyszerûen ragyog teljes fényében. Mindenki erőfeszítés nélkül megérti, olyan, mintha mindig ismerték volna. Elisée Reclus
5. Minden történetnek két oldala van, ahogy minden embernek két arca. Az egyiket mutatja a világnak, a másikat elrejti legbelül. Ezt a kettősséget a fény és a sötétség egyensúlya uralja. Mindnyájunkban ott rejtőzik a jó és a gonosz. Azoké a valódi hatalom, akik képesek elmosni az erkölcsi vonalat a kettő között.
6. Minden történetnek két oldala van, ahogy minden embernek két arca. Az egyiket mutatja a világnak, a másikat elrejti legbelül. Ezt a kettősséget a fény és a sötétség egyensúlya uralja. Mindnyájunkban ott rejtőzik a jó és a gonosz. Azoké a valódi hatalom, akik képesek elmosni az erkölcsi vonalat a kettő között.
7. Az ember nem mindenható. Egyszerre nem szabadíthatja meg az egész világot. Óh, mint szeretné, ha azon karoknak, miknek ereje a hitregék mondáival határos, valóban volna azon hatalma, hogy ezreket ragadhatna ki a halál öléből, ha azon kebelnek, mely küzdeni tanult vésszel és viharral, volna hatalma visszanyomni az elemek veszedelmét is, ha azon mennydörgő szónak, mely előtt annyiszor megrendült az emberi akarat, volna ereje visszaparancsolni medreibe a rontó áradatot, miként vissza tudta ûzni annyiszor a rontó szenvedélyeket, oda, ahonnan kijöttek! De az ember nem mindenható. A hősnek az a fájdalmas szerep jutott: mérlegre vetni az emberi fájdalmakat, ítéletet tartani a veszély közepett afölött, kit kell megmenteni rögtön, ki várhat tovább. Jókai Mór
8. Aki az igazat akarja tudni, az igazat akarja elmondani, az hátrahagyja az ismert világot (ez magától értetődik), és ezért mások szemében garantáltan nevetségesnek, sőt olykor hülyének fog tûnni; egyáltalán nem valami tiszteletre méltó hősnek. Az jobb, ha megszereti a kudarcait, mert azokból áll össze az út, amely magasabb szintre vezet. Nadya Tolokonnikova
9. Ami igaz, többnyire megelégszik saját erejével. Nem akar soha többnek látszani önmagánál. Ismeri határait, megnyugtató végességét. A hazugnak viszont minden kellene. Színpad, villanófények, mellékutak, kedvező széljárás minden égtáj felől, de mindenekelőtt annyicska igazság, amennyivel gond nélkül félre tud vezetni bárkit. Csoóri Sándor
10. Ha valamiről sokat tudunk, akkor hallgatunk. Csak a mûkedvelők biztosak és bőbeszédûek. A teljes tudás - a külsőségben - fölöttébb hasonlít a teljes tudatlansághoz. Kosztolányi Dezső