Ugrás a tartalomra
Az élet erő, energia. Sohasem tûnik el egészen, még a halállal sem, csak átvándorol az egyik létezőből a másikba. Egy virág meghalhat, de egy tucatnyi ugyanolyan szökken szárba körülötte. Egy folyó kiszárad, a halak elpusztulnak, a Föld túlsó oldalán viszont megszületik egy bálna. Amikor egy ember meghal, például egy anya és a meg nem született gyermeke, az együttes életenergiájuk visszatér az univerzumnak arra a részére, ahol az összes élet elkezdődött, és újra szét lehet osztani. A mennyiség véges, folyamatosan mozgásban van, és változik.
Kapcsolódó idézetek
-
Az élet olyan, mint a víz: csak folyik, egyre folyik, soha nem áll meg egy pillanatra sem, hanem magával ragad mindent, ami beleesik, magával ragadja valahová, amit az ember úgy hív, hogy "örökkévalóság". A percek, órák, napok, évek, álmok, megvalósítások, kudarcok és emlékek... minden, amiből az ember élete és szíve és lelke felépül... csak viszi, és soha nem hoz vissza semmit.
Wass Albert
-
Ez hát az élet! Néhány nap, aztán semmi! Az ember megszületik, felnő, boldog, várakozik, aztán meghal. Isten veled, férfi vagy asszony, soha többé nem térsz vissza a földre! Pedig mindenki magában hordja a végtelenség lázas, megvalósíthatatlan vágyát, mindenki külön mindenség a mindenségben, és mindenki tökéletesen megsemmisül nemsokára, hogy új csíráknak trágyázza a talajt. Növények, állatok, emberek, csillagok, egész világok - mind megelevenednek, aztán meghalnak, hogy átalakuljanak. És soha nem tér vissza ugyanaz a lény, akár féreg, akár ember, akár csillag!
Guy de Maupassant
-
Ha meghalok, halott leszek, és halott voltam, mielőtt megszülettem. Az élet az, mikor a halál szünetet tart. Az ember nem lehet egész idő alatt halott.
Hallgrímur Helgason
-
Az életet nem lehet valami változatlannak és megmerevedettnek tekinteni, az élet sohasem vesztegel egy színvonalon, a pusztulás és keletkezés örökös folyamatában van. Az életben ezért mindig van új és régi, növekvő és elhaló, forradalmi és ellenforradalmi.
Joszif Visszarionovics Sztálin
-
Két dolog létezik, (...) ami egyet alkot: a valóság és az árnyéka, a fény és a sötétség. Az egyensúly két oldala. Az élet a halálból keletkezik, és a halál az élet következménye. Mivel kiengesztelhetetlenül ellenségesek, folytonosan viaskodnak egymással: ők szülik egymást folyvást és folyvást. És velük együtt születik újjá minden: az almafák virága és a csillagok fénye. Az életben rejtőzködik a halál. A halál magában rejti az újjászületést. Mit ér akkor az élet halál nélkül? A változatlan, örökké tartó, végtelen élet? Mi az, ha nem maga a halál? Az elmúlás, az újjászületés nélkül!
Ursula Kroeber Le Guin
-
Az élet sosem szûnik meg, hiába halnak meg az emberek vagy pusztulnak el egész civilizációk. Az egyszerû dolgok megmaradnak, és generációról generációra ismétlődnek.
Philip Reeve
-
Minden percben, amikor nehezebbé tesszük az életet, mint amilyen amúgy is, erőt veszítünk. Az erő azonban élet, az erő energia. Ha nincs több energiánk, az azt jelenti, hogy már nem élünk. Ha már nem élünk, az azt jelenti, hogy meghaltunk.
-
Minden élőlény, a növényektől az állatokon át a bolygót benépesítő emberekig mind kapcsolatban állnak. Mind egyek vagyunk. És ugyan elmúlunk, a lelkünk, az energiánk, a lényegünk sosem halványul el. Végtelen lények vagyunk - mindenki az.
Alyson Noel
-
A halál nem veszteség, semmi sem tûnik el, minden a lény bioritmusának része csupán. Az élet anyaga is egy hordozó, közvetítő az idő egy más pontján, ám egy másik részén már nem lesz szükség erre az anyagra.
Veres Attila
-
Az élet halad egyik pillanatról a másikig. Az egyik percnek el kell múlnia, hogy a másik maradéktalanul kibontakozhassék. Az élet sohasem mozdulatlanság, nem feltartóztatható és konzerválható. Az élet szépsége, boldogsága és értelme a változás.