Az élet fényes ígéret-levelekkel bocsájt útnak: de nem vált be egyet sem, s mi hamar észrevevén, hogy meg vagy csalva: szomorúan mégy tovább az egyhangú ösvényen; a remény nem világít előtted, az emlékezet bús képekkel kísér; néha megállsz, nem nyíló virágok, hanem gyászos sírok felett, melyeknek szomorú füzei közt, kedveseid nevét súgja füledbe a szellő. Keserûen érzed: hogy veled mint labdával; kénye, kedve szerint, csak a véletlen játszik.

Kapcsolódó idézetek

1. Az álmok közt az élet olykor játék, A valóságból nincs több ébredés, A könnyek közt az érzés folyton fájó, Csalódásból út a menny felé.
2. Ami hibás, az az élet, ami mindig cserben hagy téged, Mert a boldogságot hajszolod, de csak csalódások érnek, Így a magány - könnyek hadán - talán rád talál végleg. Children of Distance
3. Köröttünk durvul a világ, annyi sérelem ér, Sötét játszmákba kényszerülsz, az ígéret mit sem ér. Elveszett órák, energiák, mikor úgysincs sok időd, S ha valóra válnak az álmaid, már örülni sincs erőd.
4. Van úgy, hogy szemberöhögöm magam, kipottyantom a kezemből a gyászt, de az örömnek sem kapok utána. Rám száradt ez az egykedvû derû, a túlélés makacs ígérgetése. Nádasdy Ádám
5. Fájdalmas tovább élni a szeretteink elvesztése után. Egyszerûen fáj. Fájdalmas végigmenni a folyosón, vagy kinyitni a hûtőt. Fáj felvenni egy pár zoknit, vagy fogat mosni. Az étel íztelen. A színek elszürkülnek. A zene bántja a fület, ahogy az emlékek is. Ránézünk valamire, amit máskor szépnek találnánk - a bíbor égre naplementekor, vagy a gyerekektől nyüzsgő játszótérre -, és mindez valamiképp csak mélyíti a veszteségérzetet. A gyászt így, magányosan hordozzuk. Michelle Obama
6. Lehet, hogy a szerelem csak egyszer jön el az életben. És ha elszalasztod, nincs rá több esélyed. Legyeskedsz körülötte, és várod, hogy szabad legyen, majd reménykedsz benne, hogy viszonozza az érzelmeidet, de ez nem elég. Karen White
7. Olyan súlyosan boldogtalan vagyok, hogy az élet árnyékos oldalára vetett a halálod, hogy minden elmúlt, ami számomra az életet jelentette, hogy eltûntél, hogy nem talállak, szíved szakadhat meg ott, ahol most élsz, mert látnod kell kibuggyanó könnyeimet, érezve ahogy szívemet megcsavarja a gyötrelem. Szabó Magda
8. Az élet igazságtalan. Amit a szíveddel értelem nélkül szeretsz, azt az elméd megtagadja, mert nem fogja fel, hogy aminek a szíved megadta magát, azt az elméd mindenáron legyőzné. Én pedig követtem, mert győzni sokkal könnyebb, mint szeretni. Egy új játékba kezdtem, amit ugyan ésszel megnyerhetek, de akkor vállalnom kell, hogy a szívem vereséget szenved, és örök sötétségbe borul, bármilyen fény is vetül rá.
9. Sok szép reményt ha szíved elfecsélt, S az élettel, világgal meghasonlál: Tompa Mihály
10. Bús az élet, de balga, aki gyászol; Bozótok közt, csendes és árva pásztor, Vágyaim csengős nyáját vigyázva terelem. Oly jó hinni, hinni: túl sötét tereken Üdvöm rejti egy óra, mint Megváltót a jászol; Mutasd az utat, csillag! ó, messzi Szerelem! Tóth Árpád