Ugrás a tartalomra
Az élet nem egy veszélyes dzsungel, "vörös fogakkal és karmokkal", ahogy a nyugati ideológia szereti állítani, hanem a kölcsönös tisztelet szimfóniája, amelyben minden játékosnak megvan a maga szerepe. A helyünkön kell lennünk és a megfelelő pillanatban kell eljátszanunk a szerepünket.
Kapcsolódó idézetek
-
Az élet egy játék - ismerjük meg a szabályokat és játsszunk jól. Egy jó játékos éber, így könnyû számára a tolerancia és rugalmasság, nem ragad le túl hosszú időre bizonyos jeleneteknél, a szabályoknál, vagy bármelyik más játékosnál, megadja a kijáró tiszteletet és figyelmet, de folyamatosan halad tovább. Egy jó játékos a saját szerepét játssza, és nem próbálkozik azzal, hogy a másik szerepét játssza el.
-
Az élet olyan, mint egy színjáték. Nem az a fontos, milyen hosszú, hanem hogy jól játsszuk-e végig.
Lucius Annaeus Seneca
-
Az élet abból áll, hogy szereplünk benne, vagy éppen rendezzük, de semmiképpen nem maradhatunk mindvégig kívülállók. Sőt, inkább azzal nehéz megbirkózni, ha folyton csak mellékszerepet osztanak ránk.
-
Én egy nagyon békés világot képzelek el, ahol nincsenek széthúzások, ahol az emberek megértik azt, hogy a mindenkori hatalmak eljátszanak, hogy megosztás legyen az emberek között, hogy jobb vagy bal, hogy fekete vagy fehér, hogy oltott vagy oltatlan. (...) Csak úgy lesz egy jó életünk, ha mindenki azt érzi, hogy valami köze van a másikhoz.
-
Minden rosszban van valami jó, és minden jóban valami rossz. Persze ezt sokszor lehetetlen felismerni az adott pillanatban. Mi, emberek vagyunk az Élet megtestesítői. Az élet pedig mindig egyensúlyban van. Élet és halál, férfi és nő, jó és rossz, szép és csúnya, nyerni és veszíteni, szeretni és gyûlölni. Elveszteni és megtalálni.
Cecelia Ahern
-
Ez a világ tágas hely, és neked fontos szereped van benne. Azt hiszed, mindenki boldog azzal az élettel, ami jutott neki? Azt hiszed, hogy mindenkinek hatalmában áll megválasztani a sorsát? Bocs, szivi, de ez nem így mûködik. Próbálod magad mellett tartani a szeretteidet, és megvívni a megnyerhető csatákat, és ez a lényeg.
Jeaniene Frost
-
Az élet csapatjáték.
Richard Russo
-
Az, hogy komolyan vesszük az életet, nem jelenti azt, hogy egész életünket meditációban kell eltöltenünk, mintha a Himalája hegyei között vagy a régvolt Tibetben élnénk. A modern világban dolgoznunk kell, meg kell keresnünk a kenyerünket, de nem szabad belebonyolódnunk egy "tíz perc múlva öt óra, rohannom kell"-létbe, ahol semmiféle elképzelésünk sincs az élet mélyebb értelméről. Az a feladatunk, hogy egyensúlyt találjunk, ráleljünk a középútra, és főleg ne hajszoljuk túl magunkat, hanem tanuljuk meg egyre jobban leegyszerûsíteni az életünket. A mai életben a boldogság kulcsa az egyszerûség.
Szögyal Rinpocse
-
A világ olyan, mint egy mûkedvelő színház, ott nem illik a főszerepeket elkapkodni, az alantasabbakat pedig lenézni. Egyébként minden szerep jó, ha az ember mûvésziesen játssza, és nem veszi túlságosan komolyan.
Boleslaw Prus
-
Az élet kikényszeríti, hogy az ember játszmákat játsszon. A kérdés csak az, hogy amit az élet kikényszerít, abba mindig bele kell-e egyezni? Az élet a háborúkat is kikényszeríti. Az élet a népek és a vallások közötti ellentétet is kikényszeríti. Most még sorolhatnám, hogy mi mindent kényszerít ki az élet: negatív indulatokat, gonosz cselekedeteket. Mindenre igent kell mondani? Attól, hogy a világ gonosz és züllött, nekünk is gonosznak és züllöttnek kell-e lennünk? Vagy inkább vállalni kell az ellenállás kockázatát, ami néha az ember egzisztenciájába, sőt az életébe kerülhet? Tudom, hogy ezt senkitől sem lehet megkövetelni, legfeljebb az ember követelheti meg önmagától. De azért nem kell a gyávaságot dicsőséggé emelni!
Popper Péter