Az "elfelejtés" és "újratanulás" ára lehet megerőltető és nehéz. Előfordulhat, hogy dühösek vagyunk miatta, félünk tőle, összezavar, és egy kicsit kiábrándulunk mindenből, ami körülvesz bennünket.

Kapcsolódó idézetek

1. Bármilyen értékes tárgy, vagyon vagy boldogság elvesztésének fájdalma enyhül idővel, csak az elszalasztott alkalmakat nem tudjuk feledni, valahányszor eszünkbe jutnak, újra és újra sajogni kezdenek. Sabahattin Ali
2. Lehet, hogy mindennap meghalunk. Lehet, hogy minden hajnalban újjászületünk, egy kicsit megváltozva, egy kicsivel odább az úton. S ha már elegendő nap áll közénk meg a közé, aki voltunk, akkor idegenek leszünk. Lehet, hogy ezzel jár, ha felnövünk. Mark Lawrence
3. Az ember tud felejteni. De ami rosszabbá teszi, az megmarad. Valami keserû, sós lerakódás. Fájdalom és rettegés nem tesznek jobbá. Megváltoztatnak. Más lesz az ember. Rosszabb. Mert nem lehet többé egészen az, amire született. A szabadságából veszít valamennyit. Csak annyit, hogy nem lehet egészen ő. Száraz Miklós György
4. Felejteni akar - mindent, mindent elfelejteni. Mintha minden, ami eddig történt, csak álom lett volna. Elmúlt, szétfoszlott, elég volt - elege van a régi életéből, a régi érzelmekből. Újnak, idegennek, védtelennek érzi magát, kiforratlannak, akinek mindent elölről kell kezdenie. Teljesen idegen ebben az új világban, telve félelemmel. Agatha Christie
5. A január mindig nehéz hónap. Visszatérni a karácsonyi szünetről, elgyászolni az elmúlt évet, a karácsonyt, és szembenézni azzal, hogy nem lettünk újak, hanem éppúgy a régi énünket rángattuk át az új évbe is a régi gondokkal. Szaszkó Gabriella
6. Amikor kergetünk egy álmot, annak mindig ára van. Lehet, hogy a szokásainkról kell lemondanunk érte, lehet, hogy más nehézségeken kell keresztülmennünk, az is lehet, hogy csalódnunk kell. De nincs az az ár, ami túl nagy volna egy olyan ember számára, aki nem élt. Mert ez az ember egy napon visszatekint, és hallja, ahogy a szíve azt mondja: "elpazaroltam az életem". Paulo Coelho
7. Néha nem tudjuk a múltat egyszerûen elengedni. Máskor pedig bármit megtennénk, csak hogy elfeledjük végre. És néha valami újat tudunk meg a múltról, ami mindent megváltoztat a jelenben.
8. Néha az emberek eltûnnek az életünkből, és soha nem térnek vissza, így nem hagyva mást, mint keserû emlékeket. És még ha túl is lépünk ezen, elfeledkezünk róla, a megbánás mindig fájdalmasabb, és újra és újra támad friss erővel.
9. Néha az embernek muszáj mindent elveszítenie, hogy továbbléphessen, és az új dolgokat csak érdekesebbé teszi a veszteség fájdalma. Cassandra Clare
10. A megbocsátás és a felejtés együtt jár - egyazon érme két oldala, de épp emiatt nem is létezhet ugyanabban pillanatban. Bármelyiket választjuk, szem elől tévesztjük a másikat. Jodi Lynn Picoult