Az ember alulról építkezik, téglát rak téglára. Ha munka közben kinyújtja a kezét a következő tégláért, és nem talál semmit, biztos meglelte a bejáratot. Ott kell keresni, ahol hiányzik valami.

Kapcsolódó idézetek

1. Miből építkezik az ember, amikor úgy érzi, romokban hever körülötte a világ? Az általa belátható környék, a végiggondolható gondolatok, a megélhető érzelmek. Arra gondol, hogy talán mégis akar tőle valamit az élet, ha eddig meghagyta. S elkezdi magát újraépíteni. Megkeresi az első téglákat, leveri róluk a régi, töredezett habarcsot, óvó kézzel végigsimítja valamennyit. Új kötőanyagot kever. Előtte gondosan alapot ás, mélyebbet az előzőnél, mindent többször is megmér. Ezúttal nem olyan felszínes, mint először volt, most már tudja, hogy sokszor századmillimétereken múlhat a siker. Nagy István Attila
2. Ha az embernek nincs más esélye, előbb-utóbb utat talál a kerítésen át - akár felette vagy alatta. Nick Thorpe
3. Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs. Valakinek lenni a semmiből. Nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállást keresni. Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen. Hamvas Béla
4. Az embernek olykor fogalma sincs róla, hogy mit keres. Mert csak azután derül ki, hogy megtalálta. Jo Nesbo
5. A munka olyan dolog, amit az embernek magának kell megtalálnia. Találja ki, mi az, amire képes, mert biztos van ilyen, aztán vesse rá magát, csípje nyakon, és tanítsa meg neki, ki az úr a háznál. Pelham Grenville Wodehouse
6. Mikor az ember olyasmit akar, amije nincs, akkor azon dolgozik, hogy megszerezze, ez ennyire egyszerû. És ha már az övé, azon dolgozik, hogy megtartsa.
7. Az emberekben helye van a hitnek, a meggyőződésnek, nem élhet ezek nélkül. Az ember szüntelenül kutat valami után, amivel a benne lévő ûrt kitöltheti. Bor Ambrus
8. Ha hibát keresel, hibát találsz. Émile Ajar
9. Az ember járja a maga lejtőjét - csak az a fontos, hogy ez a lejtő felfelé vezessen. André Gide
10. Az ember az otthonán dolgozik, s otthona a föld. Ront, elmozdít, pusztít, ledönt, földig rombol, aláás, aknásít, kivés, feltúr, összetör, porrá zúz, van, amit eltöröl, mást megsemmisít, és rombolva épít. Nem tétovázik akkor sem, ha iszonyú tömkeleg, tömb, akadály kerül az útjába, nem retten meg a tündöklő anyag tekintélyétől, sem a természet fenségétől. Ha közelébe férkőzik a teremtés roppant titkának, meg is ostromolja. Istennek az a megjelenési formája, amely lerombolható, kísértésbe ejti, kalapáccsal a kezében rohamra indul a végtelenség ellen. Victor Hugo