Az ember egy kicsit mindig emelkedik. Én legalábbis úgy tekintem ezt a cudar, kemény, de néha tündöklően szép életet, hogy olyan, mint egy óriási felfedezőút.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet egy magaslat. Amíg fölfelé kapaszkodik az ember, a csúcsot nézi és boldog, de amikor fölér és letekint, egyszer csak meglátja a lejtőt. (...) Fölfelé hosszú az út, lefelé viszont nagyon is rövid. Guy de Maupassant
2. Az élet útja nagyon csodálatos. Soha nem könnyû, nagyon gyakran nehéz, de tele van örömmel, reménnyel és győzelemmel.
3. Az élet tele van hullámvölgyekkel. Érdemes megünnepelni a felemelkedéseket, mert a völgyek mindig úton vannak.
4. Az ember mindig elesik és mindig fölkel. Ilyen az igaz ember élete. Sík Sándor
5. A világ folyamatosan képes arra, hogy meglepjen. Egyszer azzal, hogy túl hatalmasnak mutatja magát, máskor pedig, hogy túl kicsinek. Hatala Csenge
6. Milyen furcsa tud lenni az élet! Emberek bukkannak fel benne, azután kilépnek belőle, néha kedvesen, néha kegyetlenül, de az elvesztésük mindig fájdalmat okoz.
7. Meg akarom mutatni, hogy igenis vannak jó dolgok a világban, hogy képesek vagyunk megküzdeni a nehézségekkel, hogy meg tudunk birkózni a világ gondjaival. Mindig azt vallottam, hogy bármennyire is küzdelmesnek tûnik, a pozitív változás és a haladás így is, úgy is utat tör magának a felszín alatt. Ez a meggyőződésem még ma is él, és ez segít átvészelni a mindennapokat. Jacksepticeye
8. Az életben éppen az a szép, hogy az ember, ha néha aláhull is, újból és újból képes felállni és megpróbálni.
9. Az élet hegymászás, de a kilátás csodás.
10. Mindig furcsa egy kaland kezdete csaknem olyan furcsa, mint a vége. Az indulásnál izgatott vagy, alig várod, hogy útra kelhess, aztán meg alig várod a hazatérést. Egy kalandos élet szépsége az, hogy minden véget egy kezdet követ, és így haladunk tovább, előre.