Az ember kitalálta az Időt és boldogtalan miatta. De nem a fizikai idő szenvedéseink igazi forrása, hanem a megélt idő jelentése.

Kapcsolódó idézetek

1. Az idő csak egy fogalom, amit az ember kitalált, hogy keretek közé szorítsa a mindennapjait meg az életét.
2. Az emberi idő nem körben forog, hanem egyenes vonalban fut előre. Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog, mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy. Milan Kundera
3. Az idő furcsa dolog. Ha várjuk, hogy valami jó történjen, úgy érezzük, hogy nagyon lassan telik. De az idő nem is valóságos: egy fogalom, amit tudósok találtak ki a Föld Nap körüli tökéletlen mozgása alapján. De miért olyan fontos számunkra valami, ami nem más, mint egy elmélet? (...) Sosincs elég időnk: munka, család, élet, halál. Valami miatt mindig kevés az időnk, ezért használjuk ki azt az időt, amink van.
4. Az idő (...) az emberi agy teremtményének fogható fel, olyasvalaminek, ami a lelki rend részese. Nevezhető szellemi képzetnek, a tudat egyik formájának, szubjektív mozgásnak, vagy a gondolkodás melléktermékének is.
5. Az idő lényegében emberi kitaláció, ami a vérben áramló kémiai anyagok kiváltotta érzelmek hatására hosszúnak vagy akár pillanatnyi villanásnak is érzékelhető. Liz Moore
6. Visszahozhatatlan és megnevezhetetlen élményt rejtenek e pillanatok. Ha újraélhetném őket, elmondhatnám, hogy legyőztem az időt, legyőztem az életet. Az ember azonban nem erre teremtetett: legföljebb arra, hogy emlékezzen. Kertész Imre
7. Az idő sokkal egyetemesebb dolog, mint azt a saját fontosságát permanens, ám általa gerjesztett időhiánnyal identifikáló, elveszett ember gondolja. (Mindenre. Van. Idő.)
8. Az idő csak a mi szenvedésünk. A boldogság közelebb esik az örökkévalósághoz, mert benne már inkább elvész az idő. Malonyay Dezső
9. Furcsa dolog az idő. Nem azért, mert múlik. Azért se, mert esetleg sok idő múlik el, nagyon lassan. Vagy fordítva. A idő akkor válik iszonyúvá, amikor érzi ugyan az ember, de nem tudja mérni. Bor Ambrus
10. Az idő szabályaihoz alkalmazkodva fekszenek le, kelnek fel, mennek dolgozni és enni az emberek. Vagyis az órával összhangban élnek. Az évek, a hónapok, a hetek szabályrendszerének feltalálásával az emberek kifejezetten magukat korlátozzák az időben. Ráadásul az ember feltalálta az órát, hogy megerősíthesse az idő szabályrendszerét. A szabály meglétét ugyanakkor kényelmetlenségek is kísérik. Az emberek azonban ezt a kényelmetlenséget berakják a szobájukba, felakasztják a falaikra, aztán unottan ott hagyják, vagyis egy bizonyos helyre teszik, hogy tovább tudjanak tevékenykedni. Mindennek a tetejébe az időt még a karunkra is felcsatoljuk! De most nagyon is értem, miről van szó. A szabadságot nyugtalanság kíséri. Az emberek a nélkülözéseket vállalva inkább a biztonságérzetet választják. Genki Kawamura