Az ember mindig szenved (...), ha meg akar menteni valakit és tudja, hogy tehetetlen.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember mindig egyedül van a szenvedésben, ami elég szomorú annak, aki éppen szenved, de ez teszi lehetővé, hogy az emberiség többi része örülhessen az életnek. Aldous Huxley
2. Az mindig sürgős, hogy boldogok legyünk (...), mert amikor valaki már sokat szenvedett, nagyon nehezen hisz a boldogságban. Alexandre Dumas
3. Az ember (...) természetszerûleg olykor kudarcot vall, és vannak problémák, amelyek reménykedéssel nem oldhatók meg. Laurel Braitman
4. Az ember mindig azt mondja: tovább már nem mehet - legyen szó nélkülözésről, fájdalomról, erőkifejtésről - s bizonyos idő múlva csodálkozva látja: még mindig nem ért a végső határhoz.
5. Amikor szenved az ember, jobb, ha elfogadja, hogy szenved, hiszen a szenvedés attól még nem fog elmúlni, hogy nem vesz róla tudomást. Paulo Coelho
6. A segítőnek mindig erősebbnek kell lennie ahhoz, hogy segíthessen.
7. Az ember mindig azt kockáztatja, hogy vagy azok csapdájába esik, akik gyûlölik és üldözik, vagy azok ölelő karjába, akik szeretik és meg akarják védeni. Jerzy Kosinski
8. Embernek lenni annyit jelent, hogy kisebbrendûnek érzi magát, s emiatt állandóan saját magát igyekszik legyőzni. Alfred Adler
9. Az ember mindig azt hiszi, hogy valaki más hal majd meg helyette. Charlie Higson
10. A hûség múlékony. Ha baj van, az ember mindig magát védi.