Az ember soha nem tudja cselekvését olyan jól megítélni, sem olyan helyesen végrehajtani, hogy tetteiben egészen szabaddá vagy magabiztossá válhatna, és emiatt értelme valaha is felesleges lenne vagy elszenderülhetne. Mindkét képességével, értelmével és akaratával emelkedjék folyvást fölfelé, és így ragadja meg legjavát a legmagasabb fokon, megfontoltan óvja azt külsőleg és belsőleg minden kárral szemben, s akkor semmiben soha nem mulaszt el semmit, hanem szüntelenül a legnagyobb mértékben gyarapszik.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember soha nem elégedhet meg annyival, hogy tudja, mi jó, s mi rossz. Törekednie kell arra is, hogy aszerint cselekedjék. Franz Kafka
2. Lett légyen egy ember értelmi fensőbbsége bármekkora, sohasem veheti át a gyakorlati, közvetlen uralmat más emberek felett külsődleges fogások és fedezékek nélkül, amelyek önmagukban többé-kevésbé mindig érthetetlenek és alantasak. Herman Melville
3. Soha ne engedd, hogy a gyûlölet, a félelem és a tudatlanság föléd kerekedjen. Állandóan javíts magadon, hogy jobbá tehesd a világot, mert semmi sem nemesedhet, ha a legokosabbak, legbátrabbak, legkedvesebbek és legfantáziadúsabbak nem emelkednek a káosz fölé.
4. Senkinek sem szabad akaratát másokra kényszeríteni, még akkor sem, ha a jóra akarja rábírni. Az ilyen külső kényszer nem segíti a fejlődést; az értelmet kell meggyőzni, az érzelmeket kell felkelteni és megtisztítani, különben csak talmi a nyereség. Annie Besant
5. Az ember sohasem tehet félig-meddig átgondolt, általános természetû kijelentést anélkül, hogy egészen el ne árulná magát, észrevétlenül belé ne fektesse egész egyéniségét, valamiképp hasonlatszerûen ne ábrázolja benne élete alaptémáját, legfőbb problémáját. Thomas Mann
6. Az ember mindig akkor érzi magát sikeresnek, hogyha az addig elért sikereinél nem akar sokkal többet. Aki az elért sikereknél sokkal többet akar, az sohasem érezheti magát igazán sikeresnek, mert ahhoz képest, amit elérni szeretne, semminek tûnik az, amit már elért. Sosem szabad nagyon nagyot kívánni (...) a pályán, mindig csak egy kicsivel kell többet elképzelni, többet akarni a meglévőnél, mert az ember így mindig eléri a célját, mindig továbblép és közben jól is érzi magát. Frenreisz Károly
7. A természetet nem leküzdeni kell, hanem, megismerve törvényeit, ésszerûen alkalmazkodni kell hozzá. Az ember sohasem emelkedhet a természet fölé, mivel annak részeként képzelhető el puszta léte is. Tompa Anna
8. Egyetlen ember sem tökéletesítheti magát pusztán saját magára támaszkodva. Az egyéni akarat, értelem, szenvedély és személyiség nem elég erős ahhoz, hogy állandóan ellen tudjon állni az önzésnek, a büszkeségnek, az irigységnek és az önáltatásnak. Mindenkinek szüksége van a külvilág támogatására. David Brooks
9. Senki nem lehet biztos mindig mindenben. (...) Az ember csak egyet tehet: bátran és teljes erejével cselekszi azt, amiről úgy véli, hogy helyes. A végén kiderülhet, hogy tévedtünk, a fontos mégis csak az, hogy amihez hozzákezdtünk, elvégezzük. Legjobb meggyőződésünk szerint kell cselekedjünk, aztán bízzuk Istenre, hogy Õ mondjon ítéletet munkánk végső értéke felett.
10. A fennmaradáshoz kell némi ügyesség, némi hit és sok (feltehetőleg túlzott) önbizalom. Az embernek sosem szabad szembesülnie azzal, hogy az ügyessége, hite és önbizalma képzelgés, mert akkor vége.