Lett légyen egy ember értelmi fensőbbsége bármekkora, sohasem veheti át a gyakorlati, közvetlen uralmat más emberek felett külsődleges fogások és fedezékek nélkül, amelyek önmagukban többé-kevésbé mindig érthetetlenek és alantasak.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember soha nem tudja cselekvését olyan jól megítélni, sem olyan helyesen végrehajtani, hogy tetteiben egészen szabaddá vagy magabiztossá válhatna, és emiatt értelme valaha is felesleges lenne vagy elszenderülhetne. Mindkét képességével, értelmével és akaratával emelkedjék folyvást fölfelé, és így ragadja meg legjavát a legmagasabb fokon, megfontoltan óvja azt külsőleg és belsőleg minden kárral szemben, s akkor semmiben soha nem mulaszt el semmit, hanem szüntelenül a legnagyobb mértékben gyarapszik. Eckhart mester
2. Az ember soha nem rendelkezhet azzal a bölcsességgel, amivel az istenek a világ felett uralkodnak, ha pedig megpróbálja kisajátítani ezt, akkor az eredmény nem megvilágosodás, hanem pusztulás lesz.
3. Lehet valaki alkalmatlan a tudásra, de az erényre sohasem.
4. Az ember sohasem tehet félig-meddig átgondolt, általános természetû kijelentést anélkül, hogy egészen el ne árulná magát, észrevétlenül belé ne fektesse egész egyéniségét, valamiképp hasonlatszerûen ne ábrázolja benne élete alaptémáját, legfőbb problémáját. Thomas Mann
5. Az ember sohasem lehet biztos, még (sőt talán főleg) a nagy, az eget rengetően fontos dolgokban sem, a maguk szövevényességével és utóhatásaival. De sajna, ezeket a döntéseket senki más nem hozhatja meg, és senki más nem birkózhat meg a következményeikkel, mint maga az ember. Laurie Frankel
6. A hatalom birtokában szörnyen nehéz megőrizni az arányérzéket, a mérsékletességet, na és persze az emberi méltóságot. Ugyanis a hatalom akkor sem a tied, ha úgy véled, megszerezted, mert mindig is ő tart a markában téged. Vavyan Fable
7. Az ember képességei végesek, és a teljes igazságot csak megközelíthetjük, de sohasem érhetjük el. Carl Sagan
8. Akármennyire igyekszik az ember, akármennyire is akarja, a dolgok nincsenek az irányítása alatt, még akkor sem, ha a saját elméjében zajlanak, sőt akkor főleg. Kim Stanley Robinson
9. Nem gondolható, hogy az ész valaha nép­szerûvé váljék. Szenvedélyek és érzelmek lehetnek népszerûkké, de az ész mindig csak egyes jelesebbek birtokában leend. Johann Wolfgang von Goethe
10. Azok az erők, amelyek hozzájárultak az ember kialakulásához, soha nem tudatosan ezt a célt szolgálták. Az ember csodálatos alakja és kiemelkedő szellemi tulajdonságai véletlen történések véletlenszerû eredményei. Nils Uddenberg