Az emberek agyafúrt aljassága, mérnökien kitervelt becstelensége idővel már nem dühít, inkább elszórakoztat, néha elkápráztat. Úgy látszik, ez az igazi emberi mûfaj, ebben igazán nagy, emberi az ember: az aljasságban és a becstelenségben.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy kicsit nevetséges, egy kicsit groteszk minden ember, már pusztán azért, mivelhogy ember. A mûvészek pedig ebben a tekintetben duplán emberek. Friedrich von Schlegel
2. Az ember érdekes. Nem maga az ember, hanem a mechanizmusok, amelyek kordában tartják az emberi szenvedést, elragadtatást és más üres, csillogó főneveket.
3. Az ember eleve mulatságos lény, mindenki a maga módján. Az ismétlődő gesztusaink, ahogy képtelenek vagyunk túllépni az unalmas önismétléseinken. Mindez mulatságos, ha éppen nem tragikus. Nádas Péter
4. Az emberi őrültség gyakran felettébb ravasz és macskaszerû. Mikor az ember azt hinné, hogy elszállt, talán csak valami még finomabb formát öltött. Herman Melville
5. Ilyenek az emberek. A nyájasság csak álarc, de ha kiderül, hogy valakiből már nincs hasznuk, sőt az akar kérni tőlük, akkor ledobják az álarcot, és megmutatják az igazi arcukat. A közömbös, részvétlen, kegyetlen arcukat.
6. Embernek lenni a legnagyszerûbb dolog a világon, ugyanakkor néha elég lehetetlenül viselkedünk, és nem ártana, ha megtanulnánk nevetni ezen. Végül is tényleg vannak abszurd dolgaink. Megteremtettük például az idő fogalmát, hogy aztán az idő rabjaivá váljunk. Leo Buscaglia
7. Egy nőt el lehet dobni, mint egy gyufaskatulyát, mert valaki szenvedélyes, mert ilyen a természete, mert nem tudja egy nőhöz kötni magát, vagy mert magasra tör, mert eszköz számára minden és mindenki. Meg tudom érteni... Aljasság, de van benne valami emberi. De eldobni valakit szórakozottságból, ez több, mint aljasság. Erre nincs bocsánat, mert embertelen. Márai Sándor
8. Az emberi élet jóság, szépség, kegyetlenség, szívfájdalom, közöny, szeretet és még annyi minden más keveréke. (...) Egyszer megfontoltan, máskor meggondolatlanul, néha kedvesen, néha kegyetlenül viselkedünk. S mindez nem egy eszme, hanem tény.
9. A humor emberi jelenség, ember mivoltunkkal szembesít bennünket, vagyis a humoron keresztül talán könnyebben megérthetjük, hogy az ember milyen szánalmas és milyen fenséges, milyen nagy és milyen kicsi - egyszerre.
10. A belső szépség egy csapással megnemesíti az ember arcvonásait, az aljasság, az érzékiség pedig eldurvítja, elállatiasítja. Henry David Thoreau