Az ember érdekes. Nem maga az ember, hanem a mechanizmusok, amelyek kordában tartják az emberi szenvedést, elragadtatást és más üres, csillogó főneveket.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak unalmas emberek, vannak érdekesek, izgalmasak, és néha előfordul, hogy találkozol valakivel, aki káprázatos. Nincs ahhoz fogható, amikor ez megtörténik!
2. Az ember néha azon kapja magát, a napok telnek, erőt gyûjt, és fáradozik anélkül, hogy ennél többet elérne. Ezért jó, ha néha fölvetődik egy-egy miért. Nem árt olykor tisztázni, mit miért teszünk. Hisz csakugyan értelmetlen az élet, ha mozgásformája csupán önmagát teremti újra. Nem elég az embernek, ha csak megél. Megél a kutya is. Az élet több a létezésnél. Az emberben épp ez az érdekes. Elekes Ferenc
3. Az ember csupa diszharmónia és harmónia. A nagy vonzásnak könnyû lenne a lélek békéjét, az ellentétek elcsitulását, vagyis a harmóniát neveznem, ám tény, hogy a diszharmónia, a belső békétlenség, az elégedetlenség, a meg nem felelés, önmagamnak vagy másoknak, sokkal inkább sarkalló, előrevivő erő.
4. Az emberek agyafúrt aljassága, mérnökien kitervelt becstelensége idővel már nem dühít, inkább elszórakoztat, néha elkápráztat. Úgy látszik, ez az igazi emberi mûfaj, ebben igazán nagy, emberi az ember: az aljasságban és a becstelenségben. Márai Sándor
5. Nagyon fura az ember. Ha valaminek van értelme, az embereket megpróbálni megérteni, mert ez a legszórakoztatóbb dolog. Kepes András
6. Az embert az ösztön tartja életben, de az értelem segítségével halad előre. Will Durant
7. Nem baj, ha az ember olyasmivel is megpróbálkozik, ami igazából nem különösebben érdekli. Addig is történik valami.
8. Az ember eleve mulatságos lény, mindenki a maga módján. Az ismétlődő gesztusaink, ahogy képtelenek vagyunk túllépni az unalmas önismétléseinken. Mindez mulatságos, ha éppen nem tragikus. Nádas Péter
9. Az ember olyan lény, aki kifeszített kötélen lépked, és rúdjával érzékenyen egyensúlyoz. Rúdja egyik végén ész, öntudat, szellem, másik végén test, ösztönök és mindaz, ami tudattalan, földi, titokzatos. Ezekkel egyensúlyoz, s ez pokolian nehéz. Aldous Huxley
10. Azt hisszük, hogy erőszakolni kell mindent az évek során. Fogni, vinni, el nem engedni, összeszorított fogakkal gyûjteni, cipelni csak előre. Csak sokára ismerszik meg az élet nevû különös jelenség természete. Hogy az elengedés többet segít, mint a görcsös akarás, s hogy az elégedett embert kudarc nem éri. Schäffer Erzsébet