Az emberek csak azokat tudják sajnálni, akik náluk hátrányosabb helyzetben vannak. A kiemelkedő képességûekre mindig is irigykedni fognak, szenvedésüket és fájdalmukat pedig kárörvendő elégedettséggel figyelik.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek olyan lények, akik irigylik mások életét, és sajnálkoznak is rajta, ha mások nem olyan életet választottak maguknak, mint amilyet ők élnek. Genki Kawamura
2. Az irigység és a féltékenység annak számára is abszurd, aki érzi, mivel - hacsak nem vetemedik erőszakhoz - ő maga az egyetlen áldozata. Az ingerültsége nem akadályozza meg azokat, akikre irigy, hogy további sikereket, vagyont, elismerést élvezzenek. Matthieu Ricard
3. Az emberek nagy része képtelen feldolgozni, vagy elviselni, ha valaki jobb náluk. Nézd, én nap mint nap szembesülök ezzel a problémával. Az irigyeim száma az egekben, de tudod mit? Csak sajnálni tudom őket. Lehet utánam csinálni, vagy ha nem tudja, fogja be. Uszítani és támadni mindenki tud. Teljesíteni nem. Leiner Laura
4. Az emberek irigysége mutatja, hogy mennyire boldogtalanoknak érzik magukat; mások tetteire irányuló folytonos figyelmük pedig jele annak, hogy mennyire unatkoznak. Arthur Schopenhauer
5. Szörnyû dolog a féltékenység. (...) Ha az ember gyalázatosan érzi magát, irigyli mások boldogságát. Graham Greene
6. A tudást csakis az irigyek és azok bélyegzik ördöngösségnek, akik félik az ismeretlent és félik azokat az embereket, akik többet tudnak, mint ők.
7. Csak a magányosok akarnak gazdagok lenni és válnak végül kapzsivá. Õk vágynak a hatalomra is, amitől megrészegülnek és a gyengébbek ellen fordítják. Ne ítélkezz! Sajnáld őket, mert csak sajnálni lehet azokat, akiket tönkretett a magány.
8. Csak a céltalanok érnek rá megsértődni, csak a gyengék gyûlölnek. Cserna-Szabó András
9. Az erősek általában lenézik a gyengéket, a rendszerint közös bajtól szenvedő gyengék viszont megértik egymás minden rezzenését, képesek átélni a másik olyan érzéseit, amelyek az erősek számára felfoghatatlanok maradnak.
10. Csak a leghatalomvágyóbb emberek érezhetnek gyönyört a hatal­mukkal ellenszegülőt megpecsételve: csak azok, akik számára már azoknak a látása is terhes és bosszantó, akik már a hatal­mukban vannak. Friedrich Nietzsche