Csak a magányosok akarnak gazdagok lenni és válnak végül kapzsivá. Õk vágynak a hatalomra is, amitől megrészegülnek és a gyengébbek ellen fordítják. Ne ítélkezz! Sajnáld őket, mert csak sajnálni lehet azokat, akiket tönkretett a magány.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek csak azokat tudják sajnálni, akik náluk hátrányosabb helyzetben vannak. A kiemelkedő képességûekre mindig is irigykedni fognak, szenvedésüket és fájdalmukat pedig kárörvendő elégedettséggel figyelik. Brandon Hackett
2. Egy dolgot szeretünk csak jobban a gazdagok kárhoztatásánál: ha sajnálhatjuk őket. Mi, akik hozzászoktunk ahhoz a kellemetlen érzéshez, amikor üres zsebeinket tapogatjuk, szeretnénk azt hinni, hogy a gazdagok szánni való lelkek. Megtévelyedve kergetik a bankókat, hogy aztán előbb vagy utóbb a depresszió és a kiüresedés útjára lépjenek. Ahogy mondani szokás, a pénz nem boldogít, és az anyagi nehézséggel küszködők szeretnek is hinni ebben.
3. Milyen magányos lehetett egész életében - talán úgy, hogy nem is tudott róla -, mert az önző emberek mindig magányosak. Ki tudják zsarolni mások szolgálatát és még a gyengédségét is - de a szeretetét senkinek. Ideig-óráig a szeretetet is, de csak annyi időre, míg le nem leplezik magukat. S ez az idő mindig nagyon kevés. Galgóczi Erzsébet
4. A követelőző, kritikus és dühös emberek általában mélységes magánytól szenvednek. (...) Aki így viselkedik, az vágyik arra, hogy meglássák, ugyanakkor retteg is attól, hogy meglátják.
5. A hatalom csak azoknak öröm, akik lelkiismeretlenül tudnak vele élni. Akik önzők. Marschalkó Lajos
6. Vannak gyógyíthatatlanul sérült emberek, kiket a kapzsiság, a hiúság és az irigység oly mélyen megfertőzött, hogy nincs semmiféle mód reá, megközelíteni és megengesztelni beteg lelküket. Ezeket szánjad, de kerüljed. Nincs az a nagylelkû cselekedet, önzetlen magatartás, bátor és nemes közeledés, ami segíthet ez embereken. Különösképpen az irigység kínozza ez embereket. Epét hánynak, álmukban felordítanak, hánykolódnak vackukon, mint a nyavalyatörősök, habot köpnek, ha azt látják, hogy valaki munkával vagy a kegyes sors jóindulatával szerzett, elért valamit az életben. Betegek ezek, fertőző betegek. Kerüld a társaságukat, ne hidd, hogy érvelés, bizonyítás valaha is meggyőzheti őket. Mintha a leprásnak akarnád bizonyítani, hogy az egészségesek bûntelenek és ártatlanok! Nem hiszi el. Ha feltárod előttük betegségük igazi okát, meggyûlölnek. Ha érzéseikre akarsz hatni, fütyköst ragadnak. Oly mélyen élnek indulataikban, mint a számûzött sorsában: nem ismernek más megoldást, csak a bosszút. Ne alkudozz velük, kerüld el őket, s viseld el létezésüket a földön, mint egy sorscsapást. Márai Sándor
7. A boldogtalan emberek a leginkább egoisták, antiszociálisak, mert hajlamosak csak magukkal foglalkozni, bezárkózni, búslakodni, sőt ellenségessé válni. A fájdalom miatt túlságosan önmagára koncentrál az ember. Ez azt jelenti, hogy a boldogság megteremtéséből nem csak te húzol hasznot, hanem a családod, és tágabb értelemben a társadalom is, hiszen nem reménykedhetünk abban, hogy a világ egy jobb és boldogabb hely lesz, ha nem törekszünk erre a saját életünkben. Bagdi Bella
8. Tartsd távol magad az életunt emberektől, akik lekicsinylik az ambícióidat. Sajnos ők alkotják a világ nagy részét. De ők a múlthoz ragaszkodnak, te pedig a jövőben akarsz élni. Sam Altman
9. Akkor maradhat csak igazán ember az ember, ha kapcsolatban áll másokkal; aki magányosan, csak magára gondolva él, az egy idő után szegényesnek, sőt elviselhetetlennek találja életét, s különböző méltatlan módokon igyekszik jobbulást találni.
10. Az ember biztonságra és bizonyosságra vágyik. Egy napon rájön, hogy úgysem kapja meg. Ha ki tudja kerülni a cinizmus, a fanatizmus és a közöny csapdáit, akkor ugyan nagyon magányos lesz, de nagyon erős. Popper Péter