Ugrás a tartalomra
Az emberek folyton azt fürkészik, mit mond a szerencséjük. Kártyából olvastatnak, tenyérből, még a fejükön lévő dudorokból is. Ha a kártya nem hitelkártya, akkor minek olvasni? Ha tenyér nem tart semmit, hagyjuk. És a francba is, ha a dudor a fejeden elég nagy, hogy elolvassák, felejtsd el a jövőt, mert a problémáid itt vannak a jelenben.
Kapcsolódó idézetek
-
A múltunk már a múlt,
Jelen van még a jelen,
A jövőnket olvassák,
Ha nyújtom a kezem.
De én lazán átverem
A jósokat,
Hisz tenyerembe
Magam vésem
A sorsomat...
Baranyi Ferenc
-
Miféle beláthatatlan jövőtől rettegsz, barátom? - mikor épp a jelen az, mely hálót fon köréd, és szövevényeiből nem tudsz kikerülni? A jövő nem áll hatalmunkban, így hát képzelegni róla felesleges; a jelennel törődj inkább, erről gondolkodj: mi miért történhetett veled? - mert csak a képzelgőket csapja be a kaján sors.
Lucius Annaeus Seneca
-
A babonák az olyan dolgok közötti ûrt töltik be, amelyeket irányíthatunk, és amelyeket nem. Itt egy penny, és ha a felveszed, a szerencse ma végig veled lesz. Senki nem akarja elszalasztani a jószerencséjét. De ha elmondjuk harmincháromszor, az segít? Valaki tényleg odafigyel rá? De ha senki sem figyel, akkor meg minek csináljuk ezt a sok furcsaságot? Minek? Hiszünk a babonákban, mert azt mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy nincs mindenre válasz. És tudjuk, hogy az élet rejtélyes dolgokat tartogat. Ne becsüld le a woodoot, akárhonnan is jön.
-
A jó kártya is fontos, a szerencse is kívánatos, sőt e kettő nélkül boldogulni nem is lehet, de mégis csak azt ismételhetem, az ideg a fő, a hidegvér.
Kálnoki Izidor
-
Szerencse és Siker bennünk vannak. Kell, hogy tartsuk őket: erősen, mélyen. Mihelyt itt benn valami kezd lazulni, engedni, kifáradni, tüstént minden felszabadul körülöttünk, ellenáll, szembeszáll, kivonja magát befolyásunk alól... Akkor jön egyik a másik után, vereség vereségre következik, s az ember elkészül.
Thomas Mann
-
Valami szerencse kell minden játékhoz. Arra jó a diszciplína és tudás, hogy az ember a balvégzetet mérsékelje és a szerencsét kihasználja. Arra jó a higgadtság és mérséklet, hogy még akkor se törjünk le, ha csak minden negyedik, ötödik vagy hatodik alkalommal mosolyog ránk a szerencse. De mit csináljon az, akit állandó balvégzet üldöz? Aki mindig pechben játszik? Aki hiába mérsékli a balsorsot, mert egyre üldözi, és hiába fokozza a szerencsét, mert mindig kerüli? Mit csináljon az ilyen játékos? Ne kártyázzék!
Kálnoki Izidor
-
Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerûen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét! És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk! Ha megengeded, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le gondolataidat, akkor ennek viselni fogod a következményeit. Emlékezz rá: te kontrollálod a gondolataidat. A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. Gyûjtik a szemetet, olyan hulladékot hordanak magukkal, amivel húsz évvel ezelőtt dobálták meg őket.
Andrew Matthews
-
Mami mindig mondta, hogy nem kell fejjel rohanni a falnak. Majd jön, akit keresek, ha akar. Annyira akartam a lényeget, hogy kiugrott a kezeim közül, és a nagy kapkodásban elfelejtettem, hogy valójában én mit akarok, én ki vagyok. A boldogság közel van, itt van az orrunk előtt, csak nem látjuk.
-
Sokan (...) nem látnak tovább az orruknál. Azt hiszik, hogy a ma megkeresett pénz arra van, hogy a mai kiadásainkat fedezzük belőle. Ez egy gyakori, de nagyon súlyos tévedés. Ugyanis a jövő nagyobb kiadásait is abból a pénzből kell majd fedezned, amit ma keresel meg.
Csernok Miklós
-
Sors. Végzet. Szerencse. Az ember börtöne. Az emberek múlatják az időt, élvezik az élet adta lehetőségeket. Kávét vagy teát, jobbat vagy balt. Mintha számítana. Mindannyian csak forgunk a keréken. Van egy mód, hogy távol maradjunk a keréktől. Nem a fiatalság az. Nem is a szépség vagy igaz szerelem. Én tudom, hogy maradjak tőle távol. Én irányítom a sorsomat. Túléltem, mert tudom, hogy muszáj tönkre tenni bárkit, bármit, még azt is, amiket szeretsz, hogy az istenek kegyesek maradjanak.