Az emberek nyolcvan százaléka igényli, hogy vezessék őket. Hiába van az az elvárás, hogy mindenki önálló gondolkodó legyen, nem mindenki akar önálló gondolkodó lenni, igenis szükség van vezérmûfajokra, vezérideológiákra és vezéregyéniségekre, és ilyen a divat.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak helyzetek, amikor kell valaki, aki irányít. Amikor a bejáratott módon nem mennek már a dolgok, mert homok került a fogaskerekek közé, baktérium a kutakba és rettegés az elsuttogott szavakba. Kell valaki, akiben megbízik a többség, sőt mögé is áll, és megteszi, amire kéri. Ilyenkor nem elég a kinevezés vagy a megszokás az irányító mögé, ide erő kell: a vezér erős meggyőződése, hogy ő cselekszik helyesen, ő tudja legjobban, rá érdemes mindenkinek hallgatnia. Rendben is van ez így, csak tényleg jót akarjon.
2. Ha tetszik, ha nem, az emberek is olyanok, mint egy bármilyen más halmaz, amit élőlények alkotnak. Azaz valamilyen szinten vezetésre szorulnak, vagy vágynak. Azok, akik forgatják a világot, mindig kevesebben vannak, mint a követők. Ebből is következik, hogy politikára kevesebben teremtődnek.
3. Az a fő probléma, hogy csak olyanok akarnak "vezetők" lenni, akiket eleve a lehető legtávolabb kellene tartani ettől a munkától. Az én tapasztalatom szerint az emberek a hatalomért másszák meg a politikai ranglétrát. Rick Remender
4. Mindenképpen szükség van egy döntéshozóra, akire a többiek felnéznek és akit követnek. Ám ez nem azt jelenti, hogy ő dönt egy személyben mindenről - a többieknek is érezniük kell, hogy részesei a döntési folyamatoknak. Ed Catmull
5. Az igazi vezető szolgál. Szolgálja az embereket. Kiszolgálja a legfőbb érdekeiket, és eközben nem mindig népszerû, de még csak nem is tesz mindig jó benyomást. Ám mivel az igazi vezetőket nem a személyes dicsőség vágya, hanem a szerető gondoskodás ösztönzi, hajlandók megfizetni ezt az árat.
6. Másokkal tartasz? vagy az élen haladsz? vagy a magad útját járod? (...) Az embernek tudnia kell, mit akar, és egyáltalán hogy akar. Friedrich Nietzsche
7. Az ember egész életvezetése azon múlik, önmaga mer-e lenni, még akkor is, ha szembekerül a közhangulattal és a tekintélyekkel, vagy behódol ezeknek a konformista nyomásoknak. Ha nem hódol be, annak van egy komoly rizikója, ugyanis ezt sem a társadalom, sem a tekintélyek nem szeretik. A terrornak, a diktatúrának és a globalizált társadalomnak ugyanaz az emberideálja, nincs semmi különbség. A diktatúra azokat szereti, akiket jelszavakkal, hamis mítoszokkal, propagandával lehet irányítani. A globalizált társadalom üzleti érdekből ugyanezt preferálja: embereket, akiket propagandával, reklámmal, hamis orientációval tömegesen lehet mozgatni. Mindkét társadalmi berendezkedés irtózik az önállóan gondolkodó, önmagukhoz hû egyéniségektől, akik ennek a kollektív irányításnak nem hajlandók alávetni magukat. Popper Péter
8. Bár a két megnyilvánulási módban közös a kényszer, irányításmániásnak lenni vagy kényszeresen cselekedni nem feltétlenül ugyanaz. A kontrollmánia vagy irányításmánia sokszor nem is kényszerbetegség, csupán a bizalomhiány táplálta, mindent kézben tartani akarásból fakadó magatartás. Sokan a pedantériát, a vaskalapos rendmániát értik az irányításmánián. Én azonban inkább úgy fogalmaznék, hogy az illető szeretné tudni, mit hoz a jövő. Mattias Edvardsson
9. Sokfajta vezetés létezik. Leginkább azokat csodáljuk, akik az ismeretlenbe merik vezetni a követőiket, hogy bátran elmenjenek oda, ahol más nem járt: felfelé és előre. Fredrik Backman
10. A legtöbb ember pont fordítva gondolkodik. Azt hiszik, aszerint élnek, amit akarnak. De igazából az vezeti őket, amitől félnek. Amit nem akarnak. Khaled Hosseini