Az emberek sokszor olyan információt keresnek, ami megerősíti a már létező véleményeiket és hiedelmeiket, és nem olyat, ami ellentmond azoknak. Ezért sokszor vonzóbb, kényelmesebb és kellemesebb az álhírekből felépített pszeudovalóság, mint az objektív tények száraz, kusza, sokszor árnyaltabb világa. Az elfogult vélemény az egyik legtermékenyebb táptalaja az összeesküvés-elméletekre és álhírekre való fogékonyságnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Senki nem immunis bizonyos típusú álhírekkel és összeesküvés-elméletekkel szemben - bármilyen iskolázott és okos legyen is az olvasó, biztos, hogy felült már életében, akár több alkalommal is, álhíreknek, és jó eséllyel vannak jól bejáratott összeesküvés-elméletei. Az álhírek által teremtett világ ugyanis sokszor vonzóbb, izgalmasabb, és jobban kiszolgálja a meggyőződésünket, mint a valóság. Krekó Péter
2. Kezdj gyanakodni, amikor valahonnan ismétlődően olyan hírt olvasol, aminek nagyon örülsz vagy amitől nagyon dühös leszel! Az elfogult, tényeket nem tisztelő újságírás, a dezinformáció és az álhíripar éppen az erős, elfogult vélemények kiszámíthatóságán keresztül tesz minket érzelmileg manipulálhatóvá. Annak a forrásnak, ahonnan csak "jó", a világképedet megerősítő információkat kapsz, ne higgy! A valóság összetettebb és ellentmondásosabb annál, mint hogy mindig kielégítse az elvárásainkat, a reményeinket, és megerősítse a véleményünket. Krekó Péter
3. Olyan korban élünk, amikor az emberek szívesebben elfogadják az abszurd összeesküvés-elméletet, mint a tényeket, az egyszerû, megfigyelhető igazságot. Mintha összekeverték volna a valódi életet a fantáziálással. Dean Ray Koontz
4. Az emberek a negatív információkra sokszor érzékenyebbek, hiszen azok informatívabbak lehetnek, és nagyobb diagnosztikus értékük lehet - ez pedig kiélezett fogékonyságot eredményezhet a potenciális összeesküvések iránt. Krekó Péter
5. Az ember ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy megismerje és megmagyarázza a körülötte lévő világot - de nem feltétlenül úgy, hogy tudása pontos és valósághû, hanem hogy pszichológiailag kényelmes legyen. Azaz kielégíthesse az adott csoport vágyait, összhangban legyen saját maga és az őt körülölelő csoport korábbi hiedelmeivel és világnézetével, továbbá megnevezze és egyben csoportján kívül helyezze a problémák felelőseit. Az elméleteknek nem kell igaznak lenniük, a fontos, hogy megnyugtatóak és "hasznosak" legyenek. Az önkiszolgáló hazugság sokkal kellemesebb, mint a kényelmetlen igazság. Krekó Péter
6. Az emberek bármit elhisznek, és figyelembe véve a lehetőségeket, inkább a hazugságot választják az igazság helyett, mert a hazugság általában érdekesebb.
7. Az álhírekben és az összeesküvés-elméletekben való hit nem extremitás és nem pszichopatológia, hanem rendkívül elterjedt, csoportidentitásban gyökerező, normális jelenség. Azokban az álhírekben vagyunk hajlamosak hinni, amelyek jólesően megerősítik a már meglévő nézeteinket. Az összeesküvés-elméletek "mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek", mivel jelenségek széles körére kínálnak magyarázatot, és lélektanilag kényelmes választ adnak arra az alapvető kérdésre: "Miért történnek rossz dolgok jó emberekkel?" Krekó Péter
8. Az emberek azt hiszik, hogy az igazságot akarják, de ennek az ellenkezője igaz. Az őszinteség aljas, durva és ronda, a hazugság viszont gyakran kedvesebb, lágyabb, humánusabb. Nem őszinteséget akarunk, hanem előzékenységet és tiszteletet.
9. Az emberek általában nem tudnak szembenézni a színtiszta igazsággal, ezért szeretik jobban a sztorik által közvetített hihetőbb és élhetőbb hazugságokat. Seth Godin
10. Mindenki szeret álhírekről, összeesküvés-elméletekről és általában más emberek butaságairól olvasni - minél butábbnak tûnnek ugyanis mások, annál okosabbnak tûnünk mi magunk.