Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak következtében, hogy az emberi cselekedetek és tapasztalatok megtörténtek (vagyis, hogy az emberiség létezett), mint amilyen akkor lenne, ha minden más tényező változatlanul tartása mellett ezek a cselekedetek és tapasztalatok soha sem történtek volna meg (vagyis, ha az emberiség nem létezett volna).

Kapcsolódó idézetek

1. Minden tudomány csak valamilyen értelmetlen kíváncsiság kielégítése lenne, ha nem arra törekedne, hogy az emberi személyiség létezésének értékét emelje. A tudományok igazi értéke úgy derül ki, ha megfogalmazzák azt is, hogy mit jelentenek eredményeik az ember vonatkozásában. Rudolf Steiner
2. Az ember tudatosan él önmagának, de tudattalan eszközül szolgál az emberiség történelmi céljainak eléréséhez. A végrehajtott cselekedet visszavonhatatlan, és hatása, ha időben egybeesik millió más ember cselekedetével, történelmi jelentőségre tesz szert. Minél magasabb fokán áll valaki a társadalmi ranglétrának, annál többen vannak kapcsolatban vele, annál nagyobb hatalma van másokra, annál inkább szembetûnik minden cselekedetének eleve elrendelt, tehát kikerülhetetlen jellege. Lev Tolsztoj
3. Egy jó könyv értékét, mint minden mûalkotásét, az jelzi, akkor volt igazán érdemes létrehozásán fáradozni, ha alkotóját túléli. Amikor kiderül, hogy kellett, ha nem lenne, hiányozna, talán tényleg szükség volt rá, mert általa kicsit teljesebb a világ. Tehát, hogy nem mindegy, létezik-e, vagy sem. Bodor Ádám
4. Miként lehetséges az, hogy a humán létezés, ellentétben a növényi és az állati létezéssel, mindenképpen és hajszálpontosan úgy zajlik le, ha gondolkodással gazdagítjuk ezt a létet, mint ha nem gazdagítjuk gondolkodással, miképpen mondhatjuk ki ép elmével, márpedig az elménk ép, hisz bármit teszünk, az ép marad, ha nem marad az, akkor elhullunk, kihullunk a sorból, és jön a helyünkre a másik, kit érdekel ez az univerzumban, hogy te vagy más, tökmindegy. Krasznahorkai László
5. Az ember elkövet valamit, akkor is, ha nincs haszna, sem öröme belőle. Ha visszanézel az életre, észreveszed, hogy sok mindent megtettél, éppen csak, mert módod volt megtenni. Márai Sándor
6. Az emberiség története egészen más, talán sokkal boldogabb lett volna az írott szó nélkül. De valójában az írott szó nélkül nem is létezne. Az ember továbbra is békében és harmóniában élt volna a környezetével, történelem, múlt és jövő nélkül. Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
7. Amennyire képesek vagyunk felismerni, az emberi létnek az az egyetlen értelme, hogy világosságot gyújtson a puszta létezés sötétségében. Sőt feltételezhető, hogy amiképpen a tudattalan hat ránk, ugyanúgy hat tudatunk gyarapodása is a tudattalanra. Carl Gustav Jung
8. Ha az ember meglátja az igazságot, ha nem csupán hisz benne, hanem valóban átéli és megtapasztalja, hogy létezik élet a halál után, értéktelenné válik a szemében mindaz, amit addig értékesnek hitt, jelentéktelenné mindaz, amit fontosnak tartott. A tudáshoz, az igazsághoz vezető sötét, elrejtett ösvény fényes, kivilágított sugárúttá változik előtte. Ha a valóság kiderül, vége lesz az általunk ismert világnak. Dean Ray Koontz
9. Az emberiség története a világosság szüntelen harca a sötétség ellen. Ezért értelmetlen gondolkodnunk azon a kérdésen, minő hasznunk van a tudásból. Az ember igényli a tudást, s ha elveszíti ezt a kívánságát, megszûnik embernek lenni. Fridtjof Nansen
10. Az élet sokkal gazdagabb, ha a bennünk lakozó sokszínûséget kiaknázzuk, és ez még akkor is így van, ha nem mindig van értelme annak, amit csinálunk - néha még saját magunk számára sem. Arnold Schwarzenegger