Az emberi elme alapvetően egy érdekek által vezérelt, az általános erkölcsi és tényszerû igazságok iránti igen érzéketlen gépezet. Az érdekek gyakran elfedik egy helyzet valós mivoltát, vagy ha fel is ismerjük azt, könnyen gyártunk ideológiát, hogy felmentsük magunkat az igazsággal való szembesülés racionális terhétől és erkölcsi felelősségétől.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi agy pragmatikus gépezet, amely elsősorban nem a tények megismerésének, hanem az egyéni és az evolúciós értelemben vett siker elérésének eszköze. A valóság, az igazság és az igazságosság csak akkor érdekesek számunkra, ha egybevágnak vélt vagy valós érdekeinkkel. Boldogkői Zsolt
2. Mi, emberek, általában véve nem vagyunk különösebben racionális lények. Teli az elménk előítéletekkel, babonákkal, rosszul felidézett részletekkel, hazugságokkal, amelyekkel magunkat áltatjuk, és tényként kezelt véleményekkel. Nathan Filer
3. A munkájukat a színtiszta ráció alapján végző kutatók elméjét is ellephetik abszurd eszmék, ha nem a konkrét szakterületről van szó. Az emberi agy ugyanis alapvetően nem a racionális gondolkodás eszköze, hanem inkább egyfajta érdekérvényesítő gépezet. Elménk a rációt sokkal inkább használja önigazolásra és különféle egyéb ideológiák gyártására, mint a problémákra adott helyes válaszok kialakítására. Boldogkői Zsolt
4. Az emberiség alapvető problémája, hogy az emberi elme képtelen megkülönböztetni az igazat a hamistól. Nem tud különbséget tenni "jó" és "gonosz" között. A védekezéshez szükséges eszközök híján az emberek ki vannak szolgáltatva az álságnak, bármilyen megtévesztő jelmezben (hazafiasságként, vallásként, társadalmi érdekként, ártalmatlan szórakoztatásként stb.) tetszeleg is.
5. Az emberi gondolkodás alapvetően nagy sémákra, sztereotípiákra épül, viszonylag ritkán fordítjuk arra az energiánkat, hogy alaposan végiggondoljunk állításokat. Másrészt pedig gyakorlatilag minden ember motivált arra, hogy indulatait előítéletek formájában vezesse le bizonyos csoportokon. Ez egy olyan általános motiváció, amely nagyon erősen hat, és csak óriási önfegyelemmel tudunk ideig-óráig megszabadulni tőle.
6. Az erkölcsiség ideológiai kérdés, az egyén képzelt viszonya egy valós léthelyzethez, és sokan könnyen elhitetik magukkal, hogy mindenki azt kapja, amit érdemel stb. Vagyis az erkölcsiség ingatag alap. Kim Stanley Robinson
7. A normális ember igencsak illogikus lény, és ebben rejlik az embersége. Van itt értelem, persze, de ezt erősen szennyezik az előítéletek, érzelmek, a gyermekkorból származó meggyőződések, az anyától és apától kapott gének. Stanislaw Lem
8. Az emberi értelem szeme nem lát tisztán; az akarat és érzelmek párája homályosítja el: ezért alkotja meg önkényesen a tudományokat: könnyebben elhisszük ugyanis azt, amit igaznak óhajtunk. Francis Bacon
9. Létezik egy valós léthelyzet, ez tagadhatatlan, de túl nagy ahhoz, hogy bárki teljes egészében megismerje, ezért képzeletünk segítségével megérthetővé kell tennünk. Vagyis mindenkinek van ideológiája, és ez jó. Olyan sok információ ömlik az agyunkba, a szenzoros élményektől kezdve a változatos véletlenszerû és közvetett ingerekig, hogy szükségünk van valamiféle személyre szabott rendezőelvre ahhoz, hogy úgy tudjuk értelmezni ezeket, ami lehetővé teszi a döntést és a cselekvést. Világnézet, filozófia, vallás: ezek mind a feljebb definiált ideológia szinonimái, és a természettudomány is, bár az másképp, speciális módon abból kifolyólag, ahogyan folyamatosan egyeztet a valóság változatos módszerrel történő vizsgálataival, és élesíti a fókuszt. Kim Stanley Robinson
10. Az elme olyan rendszer, amely látszatokat állít elő tulajdonosa számára. A dolgok például ezüstnek látszanak, vagy kis ablakúnak, vagy repülni látszanak, annak eredményeként, ahogyan az elme az élményeket létrehozza. Ha pedig az elme képes elérni, hogy "megtapasztaljunk" egy repülőgépet, miért ne tudná megteremteni önmaga élményét, ami ahhoz a gondolathoz vezet bennünket, hogy az elme okozza önnön cselekedeteit. Az elme megteremti ezt a folytonos illúziót; valójában nem tudja, mi okozza önnön tetteit. Bármilyen tapasztalati akarat zakatol is a gépházban, a gondolat és a tett közötti tényleges viszony talán teljesen felderíthetetlen a gép vezetője (az elme) számára.