Ugrás a tartalomra
Létezik egy valós léthelyzet, ez tagadhatatlan, de túl nagy ahhoz, hogy bárki teljes egészében megismerje, ezért képzeletünk segítségével megérthetővé kell tennünk. Vagyis mindenkinek van ideológiája, és ez jó. Olyan sok információ ömlik az agyunkba, a szenzoros élményektől kezdve a változatos véletlenszerû és közvetett ingerekig, hogy szükségünk van valamiféle személyre szabott rendezőelvre ahhoz, hogy úgy tudjuk értelmezni ezeket, ami lehetővé teszi a döntést és a cselekvést. Világnézet, filozófia, vallás: ezek mind a feljebb definiált ideológia szinonimái, és a természettudomány is, bár az másképp, speciális módon abból kifolyólag, ahogyan folyamatosan egyeztet a valóság változatos módszerrel történő vizsgálataival, és élesíti a fókuszt.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden dolognak van filozófiája, sőt, mi több: minden dolog filozófia. Minden ember, tárgy és esemény a természet egy meghatározott gondolatának, egy sajátságos világszándéknak megtestesülése. Az emberi szellemnek azt az eszmét kell kutatni, mely benne rejtezik minden tényben, azt a gondolatot, melynek minden tény pusztán formája. A dolgok gyakran csak később nyilvánítják ki igazi értelmüket.
Egon Friedell
-
Az értelemnek megvannak előítéletei, az érzékeknek bizonytalanságai, az emlékezetnek határai, a képzelődésnek villanatai, az eszközöknek tökéletlenségei; a tünemények végtelen számúak, az okok rejtettek, az alakok talán átmenetiek s változók. Ennyi akadály ellen, melyek bennünk vannak, s melyeket a természet kívülről elénk halmoz, mivel rendelkezünk? Lassú tapasztalattal s korlátolt gondolkodással: ezek az emeltyûk, melyekkel a filozófia a világot mozgatni akarja.
Denis Diderot
-
Minden úgy van jól, ahogy éppen van. A rossz is. A világot nem lehet átformálni, mert maga az ember megváltoztathatatlan. Csak az ideológiák, az önpusztítások mesterségesen megkonstruált okai, ürügyei váltakoztak egymással, de az emberi alaptermészet, amely mindig az ideológiák pajzsa mögé rejtőzik, ugyanaz maradt a történelem folyamán.
-
Az emberi elme alapvetően egy érdekek által vezérelt, az általános erkölcsi és tényszerû igazságok iránti igen érzéketlen gépezet. Az érdekek gyakran elfedik egy helyzet valós mivoltát, vagy ha fel is ismerjük azt, könnyen gyártunk ideológiát, hogy felmentsük magunkat az igazsággal való szembesülés racionális terhétől és erkölcsi felelősségétől.
Boldogkői Zsolt
-
Minden ember azt ítéli meg helyesnek, amit ismer és tud, és ahhoz is ragaszkodik. Õk ezt hívják valóságnak. De a tudás és az ismeretek nagyon bizonytalan dolgok, így lehet, hogy a valóságuk csak egy illúzió. Mindenki a saját kis világában él és úgy, ahogy ő helyesnek gondolja.
-
A tényeket önkényesen csoportosíthatjuk, s ahányféleképpen rakjuk egymás mellé őket, annyiféle értelmezést kapunk. Mindenki életéből kimazsolázhatunk negatívumokat, pozitívumokat, egymástól függetlenül.
Berkesi András
-
Minden emberi gondolat hiedelemnek tekinthető. Csak a természettudománynak van meg az eszközkészlete arra, hogy e gondolatokat szembesítse a valósággal, és kiderítse, a hiedelem mögött tények húzódnak-e meg vagy csak alaptalan feltételezés.
Csányi Vilmos
-
Az ember kényszeres vágyat érez arra, hogy megismerje a körülötte lévő világot és annak összefüggéseit, rendet rakjon a káoszban - vagy legalábbis fenntartsa magában annak illúzióját, hogy érti a világ mûködését. Ugyanis erre van szükségünk ahhoz, hogy magabiztosan mozogjunk a világban, és úgy érezzük, irányítjuk a saját életünket.
Krekó Péter
-
A bizonyosság utáni vágy nagyon erős érzelem. Az élethez nélkülözhetetlenek a biztos - vagy legalább is biztosnak vélt - fogódzók. Válságos lelkiállapottal járhat, ha ezek veszni látszanak. A természettudomány tanúsága azonban ebből a szempontból nem látszik túl biztatónak, hiszen az derül ki belőle, hogy még az olyan egzaktnak számító tudományban is, minta milyen a fizika, a ma biztosnak vélt alapok holnapra megrendülhetnek. (...) Valójában sok mindenről vannak - vagy legalábbis lehetnek - biztos ismereteink, de minden egyes eset gondos mérlegelést igényel arra nézve, hogy ebbe a kategóriába tartozik-e és ha igen, milyen feltételek mellett. A hangsúly itt a mérlegelés szón van.
Hraskó Péter
-
Az ember ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy megismerje és megmagyarázza a körülötte lévő világot - de nem feltétlenül úgy, hogy tudása pontos és valósághû, hanem hogy pszichológiailag kényelmes legyen. Azaz kielégíthesse az adott csoport vágyait, összhangban legyen saját maga és az őt körülölelő csoport korábbi hiedelmeivel és világnézetével, továbbá megnevezze és egyben csoportján kívül helyezze a problémák felelőseit. Az elméleteknek nem kell igaznak lenniük, a fontos, hogy megnyugtatóak és "hasznosak" legyenek. Az önkiszolgáló hazugság sokkal kellemesebb, mint a kényelmetlen igazság.
Krekó Péter