Az emberi értelem egyik legfőbb képessége és funkciója mindenkor az volt, és különösen vonatkozik ez a tudományos értelemre, hogy feltárja a természetes folyamatok mögött rejlő ok-okozati összefüggéseket, és ennek segítségével előre jelezzen jövőbeli eseményeket.

Kapcsolódó idézetek

1. Nincs még egy olyan lenyûgöző és kutatásra érdemes terület, mint a természet tanulmányozása. Az emberi értelem legfőbb célja megérteni ezt a nagyszerû alkotást, felfedezni a benne ható erőket, és az ezeket irányító törvényeket. Nikola Tesla
2. Az emberi értelem képes szabályszerûségeket és új gondolatokat fölfedezni. Ez volt a legnagyobb találmány - hogy találmányok lehetségesek. Wigner Jenő
3. "Az értelem az ember azon tulajdonsága, mely tevékenységét megkülönbözteti az állatok tevékenységétől." Tudja, ez olyasfajta próbálkozás, amely úgy különbözteti meg a házigazdát a kutyájától, hogy az mindent ért ugyan, csak épp megszólalni nem tud. Mellesleg, ebből a lapos meghatározásból sokkal szellemesebbek is következnek. S ezek azokra a keserû megfigyelésre támaszkodnak, melyek az ember már említett tevékenységére vonatkoznak. Például: az értelem nem más, mint az embernek az a képessége, hogy célszerûtlen és természetellenes tetteket hajtson végre.
4. A titkok tevékenységre késztetik az emberi értelmet. (...) Az értelem mégis olyan furcsán alakul, hogy gyakran kielégíti a kész gondolat, az igazság látszata, még ha az nem is szilárd, ha számtalan kétség és következetlenség szakadéka tátong is benne.
5. Egy értelmes lény, aki minden adott pillanatban ismerné az összes, a Természetet elevenen tartó erőt és a benne lévő lények kölcsönös helyzetét, ha elég hatalmas értelemmel bírna, hogy adatait elemzésnek vesse alá, képes lenne egyetlen formulába sûríteni az univerzum legnagyobb testjeitől egészen a legkönnyebb atomokig mindennek a mozgását: egy ilyen értelmes lény számára semmi sem volna bizonytalan, és a jövő éppúgy, mint a múlt, jelen volna szemei előtt. Pierre-Simon Laplace
6. Valaminek az alkotó megértése, legyen szó akár mûvészetről, akár történelemről, akár zenéről, akár természettudományról, nem tisztán értelmi folyamat, hanem érzéki és érzelmi is. A mélyreható felismerést - minden területen - rendszerint intenzív testi és lelki érzések kísérik, melyek gyakran akusztikai, kinesztéziai vagy vizuális formát öltenek. Ezeket az érzéseket nem lehet elválasztani magának a felfedezésnek a folyamatától. Az értelem nem tud a teljes személyiség elkötelezett részvétele nélkül mûködni, és a tudomány igazán az érzékeny, érzelemgazdag emberi elme talaján virágozhat ki.
7. Minden emberi gondolat hiedelemnek tekinthető. Csak a természettudománynak van meg az eszközkészlete arra, hogy e gondolatokat szembesítse a valósággal, és kiderítse, a hiedelem mögött tények húzódnak-e meg vagy csak alaptalan feltételezés. Csányi Vilmos
8. A tudósnak a feladata az, hogy tudjon. Az, hogy tényeket felismerjen, és hogy a tényeket alkalmazza is, ahol lehet. Azonkívül az is a felelőssége, hogy mindazt, amit tud és tudása következményeit megmagyarázza. Teller Ede
9. Az a képesség, hogy valamit megértsünk, még mielőtt látnánk, a tudományos gondolkodás legfőbb vonása. Carlo Rovelli
10. Az emberi lélek fő funkciója a megismerés, a gondolkodás, a képzelet, az ítéletalkotás és az akarat. Popper Péter