Az emberi értelem meglepő dolgokra képes - kicselezi, becsapja magát, és visszavonul, hogy ne mondjon csődöt egy olyan helyzetben, amely számára logikailag nem felfogható.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember csodálatosan leleményes a halovány ígéretek kieszelésében, majd hasonló találékonysággal talál ürügyeket, hogy kibújhasson alóluk.
2. A titkok tevékenységre késztetik az emberi értelmet. (...) Az értelem mégis olyan furcsán alakul, hogy gyakran kielégíti a kész gondolat, az igazság látszata, még ha az nem is szilárd, ha számtalan kétség és következetlenség szakadéka tátong is benne.
3. Tévedni emberi, tévedést belátni emberfölötti dolog.
4. A túl intelligens emberek folyton tévednek, de megvannak a kognitív képességeik, hogy bonyolult, akár a tényeknek is ellentmondó magyarázatokat és érveket konstruáljanak, amiket látszólag alá is támasztanak a részrehajlóan kiválogatott és ügyesen értelmezett bizonyítékokkal.
5. Tévedni emberi, a tévedéshez ragaszkodni viszont esztelen dolog. Lucius Annaeus Seneca
6. Az embert rá lehet venni a legabszurdabb dolgok elkövetésére, aztán vidáman kitalálja rá a legátlátszóbb racionalizációt, hogy megmagyarázza a dolgot önmagának. Douglas Adams
7. Az emberek olykor roppant meglepően viselkednek. Meg vagyunk győződve valamiről, aztán kiderül, hogy óriásit tévedtünk. Nem mindig - de gyakran. Agatha Christie
8. Az emberek néha azzal teszik bolonddá magukat, hogy olyan dolgokban hisznek, amik nem igazak. Ez időnként elég veszélyes tud lenni. Tévesen látja tőle az ember a világot. És nem hajlandó észrevenni, hogy amiben hisz, az tévedés. De sokszor van egy olyan része az elmének, ami tudja, és a megfelelő szavak felszabadíthatják ezt a részt. Terry Pratchett
9. Néha nem nagyon értem az embereket. Õrült dolgokat tesznek nevetséges okokból, meggyőzik magukat, hogy minden rendben lesz, még ha minden az ellenkezőjére utal is, ami végül is nem akkora baj.
10. Az ember kétféle módon tévedhet. Elhiheti azt, ami nem igaz, vagy vonakodhat elhinni, ami igaz. Sören Kierkegaard